3 Az engesztelés magyar ügye
Magyarországon az engesztelés ügyének Erdey Ferenc (1895-1966), a Budapesti Hittudományi Akadémia lelki igazgatója volt első apostola. (Erdey atya csak évekkel később, az Engesztelés Művének megindítása után találkozott Natália nővérrel ill. a naplójában leírtakkal.)
Erdey atya hatására Mindszenty József hercegprímás buzgón támogatta az engesztelő templom felépítését, s az engesztelő rend felállítását. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1947. aug. 14-én (Püspökkari Jegyzőkönyv 6. o.) az engesztelés ügyében megadta az approbációt dr. Erdey Ferencnek. A magyar bíboros jóváhagyta az Engesztelés Műve Hitbuzgalmi Egyesületet.
Mindszenty hercegprímás nagy reményeket fűzött az engeszteléshez. Bizakodva jelentette ki: ,,Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.'' Erdey atya nagyszerű munkát végzett. Kiadványainak egész sora járta be az országot, s rövid idő alatt egymást követően jöttek létre az engesztelő imaközösségek. A csakhamar bekövetkező nehéz idők azonban megakadályozták az Engesztelés Művének kibontakozását. Ez a mozgalom azóta sem vesztett aktualitásából. Az egyén, de a nemzet és a világ sorskérdése is, hogy életünkkel kiállunk-e a szeretet, a jóság és az igazság mellett. Az erkölcsi nihilbe süllyedés helyett, az erkölcsi javulás mellett kell elkötelezni magunkat.
A hitet próbáló hét évtized után Magyarországon újraéledt az engesztelés ügye, melynek élére szeretne állni a 2012. január 21-én megalakult 'Világ Királynője Mozgalom és az Engesztelésért Alapítvány', valamint a 2012. április 27-én megalakult 'Világ Királynője Engesztelő Mozgalom', † Regőczi István atya tiszteletbeli elnökletével. E mozgalom hivatásának érzi, terjeszteni az engesztelés fenti értelmezését és összefogni, megjeleníteni az engesz-telő közösségeket és a Normafai Engesztelő Kápolna ügyének felkaro-lását, illetve megvalósítását. Sokan nem értik, hogy miért lenne szükséges egy kápolna a normafai Szent Anna-réten, holott világos: a Magyar Engesztelés Emlékműveként! És Isten népének ezen szándéka már HETVEN éve változatlan, ez pedig önmagában is nyomaték az ügy mellett! Sajnos azzal, hogy az egyházi vezetés nem állt az élére ennek az evangéliumi szellemben fogant indíttatásnak, az lett az eredménye, hogy több – korántsem evangéliumi – csoportosulás is zászlajára tűzte a kápolnaépítést, sokszor ős-magyarkodó, sőt ezoterikus indíttatással. Márpedig ez az ÜGY a Katolikus Egyház kebelén született, és a Katolikus Egyház is fogja megvalósítani, átitatva a bensőséges Mária-tisztelettől, Jézus Szentséges Szívének engesztelésére!
Feltétlenül elgondolkodtató, hogy az engesztelő emberek természetfö-lötti indításnak engedve önként szerveződnek imaközösségekbe. Napról napra nyilvánvalóbbá válik: az engesztelés istenáldotta eszköz az új evangelizációban. A Mária-jelenések üzenete világossá teszi: ha nem vesszük komolyan egyénileg és intézményesen az engesztelést, ha az égiek által újra és újra felkínált lelkipásztori lehetőséget figyelmen kívül hagyjuk, sok lelket veszni hagyunk.
Ha a lelkipásztor az engesztelés megszervezésére törekszik – és minden egyházközségben kívánatos lenne –, felhívhatja híveinek figyelmét egy nagyon fontos dologra: a hívő ember felelősséggel tartozik felebarátja üdvösségéért! Minden egyházközségben létezik egy kis mag, amelyik készséges, nyitott lelkű és hajlik a hősies lelki életre; készségesen elindul az engesztelés útján, csak meg kell mutatni számára az utat és a lelkesítésről sem szabad megfeledkezni.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Szeretetláng üzenete teszi világossá számunkra, hogy az üdvözült lelkek (a tisztítótűzből általunk kiszabadított lelkek), viszonos segítsége mentheti meg a világot az általános pusztulástól és a tömeges kárhozattól! Imádkozzatok, virrasszatok és engeszteljétek a végtelenül megbántott Istent – amíg szabadon tehetitek –, mert nem tudhatjátok, hogy mi zúdulhat rátok (és akkor már nem áll majd módotokban)!