Mária rendíthetetlen hite
A Szent Szűz hite, a Megtestesülés első pillanatától, a szeplőtelen méhében fogant Ige imádatában és mérhetetlen szeretet-fellángolásban nyilvánult meg, s ez nem is történhetett másként.
Ő a Szent és Szeplőtelen, felemelt fejjel állt a Kereszt lábánál, megtámadhatatlanul, megingathatatlanul, a legtisztább érchez hasonlóan, szeplőtelenül, a kétely legcsekélyebb árnyéka nélkül. Akkor sem tántorodott meg, amikor látta, hogy Fiát megostorozzák és Keresztre feszítik. Soha nem kételkedett Fia szavaiban – amit Tőle kapott és követett –, s aminek a beteljesüléséért olyan sokat imádkozott születésétől fogva.
A Fájdalmas Szűz, a többi emberhez hasonlóan ‒ de, Szeplőtelen Fogantatásának köszönhetően, "kiválóbb módon" ‒ részesült a Megváltásban, amelynek gyümölcseit megelőlegezetten élvezte, mégis sajátosan részese lett a Fiú Megváltó Szenvedésének.
Mária, osztozott Szent Fia mély benső készségeiben, s a megfeszített Messiást ért arcátlan gyalázkodásokkal szembehelyezte az engesztelést és a megbocsátást, csatlakozva az Atyához intézett könyörgéshez: »Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek« (Lk 23,34). A Kereszt lábánál az Anya »eggyé forrt Fiával a szenvedésben«.
Egyszülöttjével, akinek áldozatához anyai lélekkel csatlakozott, szeretetből beleegyezve a tőle született "áldozati Bárány" föláldozásába. A Zsinat ezekkel a szavakkal »Mária részvétére« emlékeztet, aki szívében újraéli Jézus minden testi-lelki szenvedését, ugyanakkor kiemeli a megváltó szenvedésben való részvételi szándékát is, ill. azon óhaját, hogy szenvedéseit Fia papi áldozatával egyesíthesse. A zsinati szöveg hasonlóképpen nyilvánvalóvá teszi, hogy Mária beleegyezése Jézus feláldozásába nem passzív elfogadást jelent, hanem valódi szeretetaktust, mellyel engesztelő »áldozatul« felajánlja Fiát az emberiség bűneinek engeszteléséért. /1/ Joggal mondható tehát, hogy Mária, a szenvedő és haldokló Fiával együtt szenvedve és majdhogynem meghalva, "Jézus Krisztussal együtt váltotta meg az emberiséget". /2/ (Forrás: F. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014. 134; 136; 137 o. nyomán) (folyt.)
-----------------------
/1/. II. János Pál, Általános kihallgatás, 1997. április 3.
/2/. XV. Bendek, Inter sodalicia kezdetű apostoli levele, 1918.