Szobrot kapott a gyónási titok megőrzésének hőse

A hét ferences vértanú egyike, Kiss Szaléz (1904–1946) ferences mártír mellszobrát 2014. május 10-én leplezték le Gyöngyösön.

Az Európa Kulturális Egyesület adományából készült műalkotás a ferences kolostor műemlék könyvtárához vezető lépcsőházban, a kolostor ajtaja mellett kap helyet. A szobor megáldását, illetve a Szaléz atyáról való megemlékezést Kálmán Peregrin, a hét ferences vértanú boldoggá avatási ügyének rendi felelőse vezeti. Az eseményre Európa tíz országából érkeznek vendégek – tájékoztatott Kárpáti Kázmér plébános.

A második világháború alatt és után a magyar ferenceseket hősies, emberbaráti helytállásuk miatt országszerte nagy tisztelet vette körül. A kommunisták ezért koncepciós perekkel igyekeztek lejáratni a fiatalok körében különösen népszerű szerzeteseket. Így történt ez Gyöngyösön is, ahol Kiss Szaléz 1945-ben megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amely a város fiatalságát fogta egybe. E szervezetben a kommunisták konkurenciát láttak.

Szaléz atyát 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal vádolták, hogy részt vett szovjet katonák meggyilkolásában, és fegyveres összeesküvést szervezett. A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a gyilkosságot, illetve beszámol arról is a dokumentum, hogy vallomásában felfedte, mit gyóntak neki vádlott társai. A per jogi vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a szerzetes vallomását meghamisították. Szaléz atya később kiszabadult rabtársaitól tudjuk, hogy a ferences papot hiába kínozták és verték, a gyónási titkot nem árulta el. Kiss Szalézt a szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete alapján Sopronkőhidán kivégezték. Halála óta rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik. (Magyar Kurír)

     A kommunisták is ismerték a népi mondást, hogy "egy fecske nem csinálhat nyarat", így tehát Kiss Szaléz atya mellé halálba küldtek még egy sor fiatalt! (Így a vád már mindjárt valóságosabbnak tűnhetett, a "művelt nyugat" előtt!) 

ANTAL JÓZSEF: joghallgató, 1922-ben született Gyöngyösön. Szovjet Katonai Bíróság ítélte halálra, s valamikor 1946. októberében végezték ki Sopronkőhidán. Vád: fegyveres összeesküvés a megszálló Szovjet Hadsereg tagjai ellen. Antal a Kisgazdapárt Központi Országos Szervezési titkára volt. A per Kiss Szaléz név alatt futott.

BOROSI LÁSZLÓ: gimnáziumi tanuló, Gyöngyösi lakos, született 1929-ben. 1946. április 18-án tartóztatták le fegyveres összeesküvés vádjával. Szovjet Katonai Bíróság ítélte el a Conti utcában, utána Sopronkőhidára szállították, s azóta nyoma veszett. Valószínűleg őt is kivégezték Páter Kiss Szalézzal és társaival.

GYÖNGYÖSI ATTILA: gimnazista, gyöngyösi lakos. A Kiss Szaléz ügyben tartóztatták le. Szovjet Katonai Bíróság ítélte el a Conti utcában, 1946 májusában kényszermunkára, és valamelyik karéliai szovjet munkatáborban halt meg 1952 tavaszán.

KIZMÁN OTTÓ: gimnazista, született 1929-ben. A Kiss Szaléz féle ügyben tartóztatták le 1946. április 18-án, Gyöngyösön. Szovjet Katonai Bíróság ítélte el 1946 októberében, és 1946. október 20-án Sopronkőhidán kivégezték.

KISS ENDRE: gimnáziumi tanuló, Gyöngyös. Szintén a Kiss Szaléz ügyben tartóztatták le és ítélték el. Sorsa ismeretlen, lehet, hogy őt is kivégezték, lehet, hogy a kihallgatások alatt agyonverték.

KOVÁCH LÁSZLÓ: gimnazista, Gyöngyösről. A Kiss Szaléz ügyben fogták le 1946. április 18-án. Vád: fegyveres összeesküvés, szovjet tisztek elleni merénylet. Szovjet Katonai Bíróság ítélte el, sorsa ismeretlen. Lehetséges, hogy Sopronkőhidán kivégezték, vagy valamelyik szovjet munkatáborban halt meg.

ONDRIK JÓZSEF: banktisztviselőt, gyöngyösi lakost a Kiss Szaléz ügyben tartóztatták le 1946. április 18-án, az utolsó hír a Conti utcai fegyházból származik, ott még látták, utána eltűnt, soha senki nem látta, s nem tudnak róla. Lehetséges, hogy agyonverték, vagy őt is kivégezték a Kiss Szaléz ügy többi vádlottjával 1946. október 20-án Sopronkőhidán.

SZABÓ GYULA gyöngyösi lakos, 1946. április 8-án tartóztatták le a Kiss Szaléz ügyben. A Conti utcai Katonai Bíróság ítélete után eltűnt, és soha többé nem látták. Lehet, hogy kivégezték vagy valamelyik szovjet munkatáborban halt meg.   (stb!)

Forrás: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945 -1956

     Milyen igaza is volt a Fatimai Szűzanyának: "A Szentatya a világ valamennyi püspökével együtt ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívemnek. Isten megígéri, hogy ezáltal megmenti". A Szent Szűz szomorúan panaszolta Lúciának 1929. június 13-án, hogy kérését nem, illetve késedelmesen fogják teljesíteni: "Nem akartak kérésemre hallgatni!... meg fogják bánni s majd teljesítik is, de már késő lesz. Oroszország akkorra már elterjeszti tévtanait a világon, háborúkat és egyházüldözést idéz elő, üldözni fogják a jókat, több nemzet megsemmisül és a Szentatya sokat fog szenvedni!" Szó szerint így történt! (a kérés már 1917. július 13-án elhangzott, és 1929. június 13-án hangsúlyosan meg lett ismételve!)