A kérdés az erkölcsi szemléletben van!
"Aki nem tud uralkodni a szexualitásán, az nem alkalmas a házasságra sem!" (ÚH 261) "Az embert két dolog különbözteti meg az állattól: az evőeszköz használata és a nemi élet kontrollja!" (HHCs 22) A felnőtt emberi szexualitás éppen abban különbözik az állatétól, hogy folyamatosan működik a nemi ösztön akkor is, amikor gyermeknemzés lehetetlen a természet törvényei szerint.
A "megfelelünk-e egymásnak” próba-házassága, eleve tragédiába torkollik. Mert a "kapcsolat" a férfinek váltott szórakozása lehet, miközben a nők a szórakoztatás tárgyaivá válnak! (Lehet nő, aki ráfeleli erre, hogy pont fordítva van! Nos, az erkölcstelenség tényén ez nem változtat!) "Az életet, a halált és a házasságot nem lehet 'csak úgy' próbálgatni! Próba-élet, próba-halál, próba-házasság nincs!" (Szent II. János Pál) (Hivatás, házasság, család. a szerk. kézirata. Röv: HHCs 146)
"Egy szerelemnek hitt párkapcsolatban az ember végül is ugyanolyan társtalan és magányos maradhat, mintha egyedül élne, ám sokszor még rosszabb a helyzete. Az ilyen kapcsolatban, hamis tudatú szerepjátszás folyik a környezet és a másik előtt. A felek észre sem veszik, hogy az a szerelem, melynek ember és ember között jövőbe mutató, boldogító állapotnak kellene lennie, végül csak a megfelelni akarás, a kiszolgáltatottság és a kiábrándulás 'jelenidejű' forrásává lesz. Folytonos bizonytalansága, lehetetlenné teszi a családalapítást, mivel minden párkapcsolatban borítékolva van még pár kapcsolat!" (HHCs 188)
Kétségtelenül, "a házasságra alaposan készülni kell, de legkevésbé a 'próbaházasságokkal', mely a szentség gyalázása!" (HHCs 241)
"A házasság életfájának 4 gyökere van: szexus, genus, eros és ethos – nemiség, fajfenntartás, szerelem és erkölcsiség. Sajnos, mind a négyet kikezdte a kor férge" (HHCs 115) – és totálisan beférkőzött a közgondolkodásba is! Ezt igazolja, hogy manapság már elfogadott a társalgásban, hogy "kapcsolatban élek" vagy "volt egy 5 hónapos párkapcsolatom, de megszakadt. Nagyon megviselt"! – Na kösz! – mondhatjuk cinikusan! Most akkor melyik példázza jobban az emberi méltóságot, ha élünk a józan ész óvatosságával és felnéznek ránk tartásunk miatt, vagy ha egy össztársadalmi "kapcsolat-sorozat" részesei lehetünk nagy szabadosságunkban, garantáltan megalázva? – "Ugyan! Nem minden kapcsolat üt ki balul és boldog házasság lesz belőle, mi ebben a baj"? – kérdezhetnék a reménykedők. – Nos, a baj az, hogy próbálgatni felelőtlenül is lehet, de adott esetben visszacsinálni már a legnagyobb megfontoltsággal sem sikerül! Márpedig az erkölcsi lazaság könnyen kisiklatja még a szépreményű életet is! – és az üdvösségről még szó sem esett! Egyébiránt, kettőn áll a vásár, és elég ha az egyik fél felelőtlen!