Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 76-77-, valamint 25-28. oldal nyomán. (Részletek) 1997. március 27. és 1996. április 4.
Nagycsütörtök
...'Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvedek'. (Lk 22,15)
Jézus egész élete mindenkor erre a kimondhatatlan pillanatra irányult. Gondolataiban és vágyaiban Sion szent hegye felé fordult, ahol beteljesítette húsvétját!' (...)
Térjetek be isteni szeretete cönákulumába (az Utolsó vacsora termébe), hogy megízleljétek ennek az utolsó vacsorának édességét!
Jézus Testét és Vérét adja lelki eledelül és italul a ti új életetekért. Bensőséges módon akar egyesülni, eggyé akar válni veletek.
A szeretet igényli a közösséget, a szeretet egységre visz. Jézus olyan mély egységre lép veletek, hogy végül test lesz a ti testetekből és vér a ti véretekből.
Miként Jézus az Atyában van, és az Atya Őbenne, így a szentáldozás által ti Őbenne vagytok és Ő tibennetek.
(...) Értsétek meg, hogy Jézus a Szeretet, aki nektek ajándékozza magát és Ő a Szeretet aki föláldozta magát értetek.
Az apostolokkal elköltött húsvéti vacsora után következik a Getszemáni kert halálfélelme, Júdás árulása, a tanítványok megfutamodása, Péter tagadása, a főpap szolgáinak gyalázkodása és megvető viselkedése.
Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja azokért, akiket szeret.
Legyetek ti a vigasztalás kelyhe
"...'Jézus ekkor adta övéinek, (...) szeretetének legnagyobb jelét.' (Jn 13,1) Ez az a vacsora, amelyen megalapította szeretete Szentségét (Mt 26,26-28). Ez a szeretet új parancsolatának vacsorája: 'Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Amint én szeretlek titeket, úgy szeressétek egymást ti is!' (Jn 13,34) Ez a szolgáló szeretet vacsorája: 'Ha tehát én, az Úr és a Mester, megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát!' (Jn 13,14)
Ez egyben az a vacsora, amely Jézus szenvedésének fájdalmas misztériuma felé vezet. Elérkezik az a pillanat, amikor a Getszemáni kertben szenved, vérrel verejtékezik, erőt vesz rajta a halálfélelem, tanítványai magára hagyják, Péter megtagadja és Júdás elárulja. ... éljétek át Szeplőtelen Szívemben a Getszemáni kert fájdalmas óráit! 
Mennyire szerettem volna Jézus mellett lenni, hogy megvigasztaljam belső gyötrődésének pillanataiban (...).
Íme Jézus magára vette a világ minden bűnét; törékeny vállára nehezedik az ember minden lázadása, erőszakossága, igazságtalansága, tisztátalansága és gonoszsága. Úgy érzi, hogy összetöri az isteni igazságosság prése, és testét elborítják a verejték- és vércsöppek.
Amikor vigasztalást keresve megy három apostolához, alva találja őket. Akkor az Atya angyalt küld Hozzá vigasztalásának kelyhével, amit Jézus végtelen hálával fogad.
Ebbe a kehelybe tettem az Édesanya Szeplőtelen Szívének minden szeretetét, imáját, szenvedését és gyengédségét. És így Jézus végső elhagyatottságában vigasztalást nyer az Anya lelki jelenléte által.
Szeplőtelen Szívem ma a vigasztalás kelyhévé válik, amelyet szeretnék felkínálni az Egyháznak és minden fiamnak legsúlyosabb szenvedésük pillanataiban.
Ezért felszólítalak benneteket, hogy felajánlásotokkal lépjetek be Szeplőtelen Szívem biztos menedékébe! (...)
– Váljatok a vigasztalás kelyhévé Jézus számára, aki Titokzatos Testében is átéli szenvedése eseményeit.
Hányan vannak ma, még szolgái között is, akik elhagyják, megtagadják és elárulják Őt. A ti időtök fájdalmas Getszemáni kertjében legyetek ti, (...) a vigasztalás kelyhe, amelyet az Atya felkínál Fiának, Jézusnak! Tegyétek ebbe a kehelybe minden szereteteteket, hűségeteket, buzgóságotokat, apostolságtokat és (...) szenvedéstek minden drága cseppjét!
– Váljatok a vigasztalás kelyhévé az Egyház számára, amely ma Jézus szenvedésének óráit éli át ezeknek a végső időknek fájdalmas Getszemáni kertjében.
Mennyire szét van szaggatva és megverve, elhagyva és elárulva, átszúrva és keresztre feszítve nagy szenvedésének haláltusájában az Egyház! (...)
Ezekben a végső időkben igen sok alattomos kelepcét állítanak anyai szeretetem fiai, a papok elé.
– Váljatok a vigasztalás kelyhévé a szegény és Istentől eltávolodott, a bűn és a gonoszság, a gyűlölet és az erőszak, az igazságtalanság és tisztátalanság súlya alatt összeroppant egész emberiség számára! (...)
