A Szent Szűz utolsó, földi Szentáldozása
(Boldog Emmerich Katalin leírása nyomán:) "Amint Péter befejezte a Szent Áldozatot, magához vette az Úr Testét, majd odanyújtotta a jelen levő apostoloknak és tanítványoknak is.
A Szent Szűz nem látott az oltárra, de a Szent cselekmény folyamán mély áhítattal ült egyenesen az ágyán. És ekkor hozta a Szent Szűznek a Szent Útravalót és az Utolsó Kenetet.
Valamennyi apostol kísérte őt ünnepi rendben. Tádé ment elöl tömjéntartóval füstölve, Péter vitte a Legszentebbet a melle előtt kereszt alakú tartóban, amiről korábban beszéltem; őt János követte, tányérkát vitt, melyen a kehely állt a Szent Vérrel és néhány szelence. A kehely kicsi volt, fehér és vastag anyagból. Oly rövid volt a szára, hogy csak néhány ujjal lehetett megfogni, kis fedele volt, s egyébként az alakja olyan volt, mint az utolsó vacsorai kehelyé.
A Szent Szűz ágya mellett az imasarokban a kereszt előtt az apostolok kis oltárt állítottak. A szolgáló asztalt hozott oda, amit ők vörös és fehér terítővel betakartak. Fények égtek rajta, azt hiszem, hogy gyertyák és lámpák.
A Szent Szűz csöndben és sápadtan feküdt a hátán. Meredt tekintettel nézett fölfelé, senkivel sem beszélt és olyan volt, mint aki folyton elragadtatásban van. Ragyogott a vágytól, és én is éreztem ezt a vágyat, amely őt felfelé húzta. Ó, az én szívem is fel akart jutni az övével Istenhez!
Péter közeledett hozzá, s az utolsó kenetet körülbelül ugyanazon a módon adta neki, mint ez manapság is történik. Abból a szelencéből, amit János tartott, megkente őt a Szent olajjal az arcán, a kezén, a lábán és az oldalán, ahol a
ruházatán nyílás volt, úgyhogy a legkevésbé sem volt lemeztelenítve. Közben az apostolok karban imádkoztak.
Péter aztán az Oltáriszentséget nyújtotta neki. Mária fölegyenesedett anélkül, hogy támaszkodott volna, aztán újra visszahanyatlott. Az apostolok egy ideig imádkoztak, majd valamivel kevésbé fölegyenesedve magához vette a kelyhet Jánostól.
Láttam, hogy az Oltáriszentség vételénél ragyogás költözik Máriába, s ezután mintegy elragadtatva lehanyatlott és többé nem beszélt".
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)