Művei szemlélésekor nem ismerték fel a Művészt
Az ateizmus sok embernél bizonyára az igazság őszinte keresésének átmeneti szakasza, tartós meggyőződés esetén azonban nemcsak az elégtelen tudás megnyilvánulása lehet, hanem mindenekelőtt az erkölcsi normák ismétlődő megszegésének, a gőgnek és a gonosz lélek hatásának a következménye. A gonosz lélek mint "a hazugság atyja" (Jn 8,44) mindenféle módon igyekszik az emberi elmében elhomályosítani az Istennel és az emberrel kapcsolatos igazságot.
Az ateisták abban hisznek, hogy csak az anyagi világ és az érzékelhető valóság létezik. Az ateizmus: hit abban, hogy Isten nem létezik, miközben ez a hit nemegyszer a darwinizmus metafizikai feltevéseiből indul ki. (Tehát egy hipotézis, a másik feltevéseinek az alapja!) A darwinizmus szerint az élet véletlenszerűen keletkezett, a céltalan evolúció folyamata során. A darwinisták úgy hiszik, hogy az összetett szervek – mint az agy, a szem, a szárnyak stb. – a természetes kiválasztódás során jöttek létre, véletlen mutációkkal, melyek egymás után következnek, és csak a vak természeti erő irányítja őket. 
A tudományos kutatás azonban azt bizonyítja, hogy az élet molekuláris szerkezete sokkal bonyolultabb, mint mindaz, amit az ember a mai napig kitalált és megalkotott. Nem feledkezhetünk meg az információról sem, melyet csak valamiféle intelligencia hozhatott létre: még a legegyszerűbb sejt is annyi információt rejt magában, amennyit egy százoldalas könyv ötezer példányában találhatunk.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon ezeket a bonyolult információs-biológiai rendszereket egy abszolút, mindentudó Intelligencia alkotta-e meg, vagy pedig a vak, véletlenszerű és céltalan természeti folyamatok eredményei. Létrejöhetett-e a komplex, pontos és célszerű makrokozmosz és mikrokozmosz a természeti erők véletlen hatásainak következményeként?
Ha valaki azt mondaná, hogy a számítógép egy vak természeti erő által irányított véletlen folyamat termékeként jött létre, elmebetegnek tartanánk. Így hát nem lepnek meg minket a Szentírás kemény kijelentései az ateistákról: "Mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van, sem művei szemlélésekor nem ismerték fel a művészt. (...) Mert a teremtmények nagyságából és szépségéből összehasonlítás útján meg lehet ismerni teremtőjüket" (Bölcs 13,1-5). "Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá. Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük" (Róm 1,19-20). Kiknek? Azoknak, "akik az igazságot elnyomják igazságtalansággal" (Róm 1,18).
(folyt.)
(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám cikke nyomán. Részlet. Agape Kiadó, Poznań, Lengyelország)
