Tárt karokkal fog várni
További kezelések következtek, zajos infúziók. „Minden csepp azokra a kalapácsütésekre hasonlított, amelyekkel Jézust keresztre szögezték. És minden koppanása ezt mondta: Érted!”
Szokásától eltérően egyszer arra kérte szüleit, ne engedjenek be senkit hozzá. Ennek okát meg is magyarázta: „Azért volt, mert túl fáradságos lett volna lejönnöm arról a gyönyörű helyről, ahol a lelkem lakozott, hogy aztán újra fel kelljen mennem. Más dimenzióban élek, mennyei légkörben, amely magával ragadott, és haszontalannak élek meg mindent, ami eltávolít onnan.”
Ezt a mennyei légkört élte meg mindenki, aki közelébe kerül. Egy állandó békét, az elviselhetetlen fájdalmak ellenére.
Már nem írt semmit, alig bírt beszélni ‒ Istenben élt a Jegyesével, Aki várta őt.
Legjobban attól félt, nehogy valaki őt felmagasztalja:
"Jézus megengedte ezt a próbatételt és csakis az Ő érdeme, ha el tudom fogadni, nekem nagyon kis részem van benne!”
Előkészítette a temetését. Fehér ruhát kért, rózsaszín övvel. Kiválasztotta a zenéket, az énekeket, az olvasmányokat. Már teljesen lebénulva, állandó oxigénpótlással, jegyességének utolsó napjait élte, a „menyegző” előtt. Utolsó pillanatáig visszautasította a fájdalmát enyhítő gyógyszereket.
Chiaránál fuldoklásos tünetek léptek fel. Azt mondja anyukájának: „Tegnap este örültem, hogy volt még valami, amit felajánlhattam.” Majd később: „Gondolod, hogy ez csak vaklárma? Elindulok?” - „Ahhoz, hogy elindulj, Isten idejének kell elérkeznie ‒ válaszolta édesanyja ‒, de légy nyugodt: a bőröndöd készen van, teli szeretet-tettekkel.” Chiara megkérdezi: „Gondolod, hogy a nagymama elém jön?” ‒ „Előbb Szűzanya lesz ott, aki tárt karokkal fog várni.” ‒ Mire Chiara: „Pszt, ne mondj semmit, mert nem lesz meglepetés!"
És később: „Amikor eljön az ördög, elküldöm, mert erősebb vagyok, mert Jézus velem van."
A halála előtti este elbúcsúzott barátaitól és az ágyánál tartott Szentmisében adott hálát az Istennek. Nem volt már ereje, de mindenkinek tartogatott egy mosolyt, egy kézmozdulatot. Fiatalok egy apró csokor rózsát küldtek neki, amire ezt mondta: „De szép, pont esküvőre való.”
A szüleihez így szólt: „Míg a halottas ágyon öltöztetsz anya, majd ezt ismételgesd: Az én kicsi lányom, már látja Jézust.” (folyt.) (Források az első részben!)
01.
december
A 'FÉNY' MOSOLYA ‒ Boldog Chiara Luce Badano élete. XV. rész. A Golgota magasán
| Szólj hozzá!Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr1810426622
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.