Kedves Olvasóim! Legyen figyelmeztetés számunkra, hogy Fatimában a Szűzanya, Szent Faustyna Kowalska esetében pedig maga az Isten úgy látta helyesnek, hogy nem a mennyországot, hanem a kárhozatot mutatta meg a látnokoknak. Ennek is üzenet jellege van. A Szűzanya a pokol víziójával figyelmeztette az embert, hogy a legnagyobb tragédia a bűn és a bűnös élet, amely fokozatosan Isten teljes elvetéséhez, ELVESZTÉSÉHEZ, vagyis a pokolba vezet. Tudatosítani kívánja, hogy sok lélek saját akaratából megy az örök kárhozatra, ha hagyja, hogy a bűn rabjává váljék, abbahagyja az imádságot és nem járul a szentségekhez. 
Sajnos, korunkban divatossá vált az a nézet, miszerint a Szeretet Istene nem teremthetett poklot, nincs kárhozat, mert Isten Irgalmassága ezt nem engedi meg! Nos, ez egyike a legveszélyesebb tévedéseknek és önámításnak! Maga az Újszövetség közel 150-szer említi a bűn szerzőjének nevét különböző formában. A következő, amit az Evangélium figyelmünk-be ajánl: ,,a sátán is a világosság angyalának tetteti magát'' (2Kor 11,14), tehát a jó mögé bújva is tud tevékenykedni, sőt ez a félrevezetési módja igen hatékony, sőt hamis csodákra képes (vö. 2Tessz 2,9).
Szükséges ehelyütt tisztázni, hogy a gonosz, a gonoszság, a fájdalom, az ártalmas férgek, a halál és a pokol nem Isten művei, hanem a mindent eltorzító bűn következményei. Gabriele Amorth „Egy exorcista meséli" c. könyvében leír egy esetet, amikor a démon ezt válaszolta: „Te semmit nem tudsz. Nem Isten csinálta a poklot, hanem mi tettük és mind részt vettünk benne. Ő még csak nem is gondolt rá!”
Nos, ezek a poklot alkotó bukott angyalok, a földön is poklot akarnak csinálni követőik által! Azon mesterkednek – ami a legsikeresebb igyekvésük –, hogy megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy ők és a pokol nem is létezik! 
Márpedig az örök kárhozat egy olyan valóság, amely felé minden istentagadó sodródik, aki elutasítja Isten szeretetét, irgalmasságát, vagyis úgy él, mintha Isten nem létezne. E tekintetben komoly figyelmeztetés számunkra az imént ismertetett Első Fatimai Titok, miként a Szent Fausztina nővér leírása is a pokol valóságáról: „Isten parancsára jártam a pokol mélységeiben azért, hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol és nem járt ott senki. Én Fausztina nővér voltam ott, hogy elmondhassam, valóban van pokol. A legtöbb ottani lélek korábban szintén nem hitte, hogy a pokol létezik.” (vö. Irgalmasság Napló 741)
Ha a Fatimai Jelenés és az Isteni Irgalmasság üzenete igaz, akkor bizony, nem árt megszívlelnünk az általuk látottakat!
