Az elkövetkező öt részes sorozatomhoz tbk. felhasználtam a"Boldog Ferenc és Jácinta" c. fatimai folyóirat 2004. I-II. számát, valamint a Mária Rádióban elhangzott előadásaim szövegrészleteit!
2017 a Fatimai Jelenés 100. évfordulója volt. Október a Fatimai Napcsoda hónapja. 1917. október 13-án olyan természetfeletti esemény történt 70 ezer (!) ember szeme láttára, melyet azóta sem tudott megmagyarázni az Isten nélküli tudomány! Az előre bejelentett rendkívüli esemény célja az volt, hogy hitelesítse mindazt a kérést és figyelmeztetést, melyet az Istenanya a három kisgyermeken keresztül közölt az emberiséggel. Mindennek ellenére, akik tehettek volna valamit – vagy nem vették komolyan a Szűzanya konkrétan megnevezett figyelmeztetését, vagy nem értették ‒, bár abban a hónapban már elkezdődött az oroszországi bolsevik puccsal a világ legkegyetlenebb genocid (tömeggyilkos) diktatúrája! Mára már világossá vált a Szent Szűz minden szava, mellyel aggódó anyaként figyelmeztette az emberiséget! 
Nagyon is nyilvánvaló, hogy a fatimai üzenet a mai korra utal, különös figyelemmel arra a megelőző (vagy a XXI. századot előkészítő) korszakra, amelyet annak a kornak két nagy konfliktusa jellemez, minden összefüggésével, körülményével és következményeivel együtt.
Az akkor befejeződött első- és a megjövendölt második világháború, mintha a prizmája lenne mindannak a rossznak, melyek valami tervezett, nagyobb cél nyitányai lettek volna, ami mára egyre világosabban kezd kibontakozni! Mindenesetre a huszadik század prizmájában a bűn főbb tulajdonságait és hatásait figyelhetjük meg számos szemszögből. Ezek:
A totalitáriánus politikai rendszer tragikus megjelenése a sztálinizmus és a nácizmus változatában, amely tipizálta a XX. századot.
A szisztematikus hazugság mint eszköz, hogy igazságot barkácsoljanak és történelmet írjanak vagy újraírjanak.
Az Isten következetes tagadása és száműzése a közéletből és a lelkiismeretből, vagyis harcos ateizmus.
Az emberi lét megsemmisítése és kioltása, az emberi méltóság teljes megvetése, vagyis száz milliónyi áldozat az ideológia, a forradalom vagy a «faj» nevében.
Az új szocialista, nemzetiszocialista embertípus kinevelése (melyet ma már "liberális világpolgárnak" neveznek), és új istenekként tisztelnek.
A nemzetállamok és a nemzettudat elkorcsosítása, vagy megsemmisítése.
A totális háború megjelenése, amely megszegve az addig hagyományos szabályokat, szabad utat adott civilek és ártatlanok legyilkolásának, a legmodernebb technikai eszközök felhasználásával.
Az önkényuralom végsőkig való megvalósítása, nem ismerve határt semmiben.
A gyűlölet és az erőszak tömegpszichózisa, mely embereket és népeket kerített hatalmába egészen az elvakultságig, a megszállottságig.
Nos, ez (is) volt a huszadik század! (folyt.)
