A Hajnal Szép Sugara

     Bár a katolikus teológiában biztosan akadnak szebb és fényesebb témák, az ördög és az ellene folytatott harc mégis a keresztény élet realitásai közé tartozik. Az ördögűzés, különösen a keresztelési, de egy valódi megszállottság esetén alkalmazott is, a keresztény-európai vallástörténelemben az eltelt csaknem 2000 évben nem lebecsülendő szerepet játszott. Ezért jobb az, ha az exorcizmust és korunkban játszott jelentőségét józan tudományos szempontból vizsgáljuk meg, mintha egyszerűen kiszorítjuk gondolatainkból és agyonhallgatjuk. És számolni kell azzal is, hogy egy ilyen témát a felvilágosulatlan szenzációhajhászás kezd el tárgyalni, miként ez sajnos már ebben az esetben is megfigyelhető.

    Korunk egyetlen kritikus szemlélőjének sem kerülhette el figyelmét a sátánizmusnak és minden e körbe tartozó jelenségnek az utolsó években történő szinte megrázó mértékű növekedése. A médiák újra és újra mágikus és okkult praktikák különböző formáiról számolnak be, az állatkínzásoktól, a szexuális bűntettektől és az ún. fekete misék mindennemű egyéb perverzitásától kezdve egészen a nyilvánvaló és részben különös kegyetlenséggel végrehajtott rituális gyilkosságokig. Aki ezekről a szörnyűséges rémtettekről tájékozódni szeretne, annak ajánlani tudjuk Guido és Michael Grandt „Schwarzbuch Satanizmus. Innenansichten eines religiösch Wahnsystems” (= Feketekönyv, sátánizmus. Egy vallási tébolyrendszer belső nézetei, Pattloch Kiadó, Ausztria, 1995) című könyvét.
     Íme egy kóstoló a napi sajtóból. A „Die Tagespost” című napilapban 2001. december 6-án a „Sátánizmus az, ha magadat imádod” címmel a következő hír jelent meg: „Két héttel ezelőtt az olasz napilapok arról számoltak be, hogy egy 18 éves olasz lány iskolája WC-jében öngyilkosságot követett el. A vizsgálatok megmutatták, hogy a lány a sátáni rockénekest, Marilyn Mansont istenítette. A múlt októberben két tizennégyéves egy dél-itáliai kisvárosbeli barátnőjük torkát próbálta meg elvágni. A két fiatal kijelentette, hogy tettükben Marilyn Manson inspirálta őket. Néhány nappal később két tizenöt éves, Milánó környékén egy temető néhány sírját gyalázta meg úgy, hogy spray-vel sátáni szimbólumokat és megfordított kereszteket fújt a sírkövekre. Az átkozódó szavak mellé idoljuk, Marilyn Manson nevét is felírták. A fiatalok köreiben az utolsó években a mágiának, az okkultizmusnak, a spiritizmusnak és magának a sátánizmusnak szabályos „boom”-ját figyelhetjük meg, jelentette ki Carlo Climati, olasz újságíró nemrég megjelent „l giovani e l'esoterismo” (A fiatalság és az ezoterizmus, Paoline Kiadó, 2001.) című könyvében, melyben a szerző az Olaszországban a közeljövőben megtörtént eseményekből kiindulva analizálja a mágia, a sátánizmus és az okkultizmus fiatalokra gyakorolt hatását. Ez a könyv 2001. tavasza, vagyis első megjelenése óta már négy kiadást ért meg, mely világosan mutatja e téma nagy aktualitását.”
    Az Egyháznak tehát jobban, mint valaha, intenzívebben, mint ahogy ez a II. Vatikánum idejében történt, foglalkoznia kellene a gonosszal – gonosz alatt mind a személyt, mind a jelenséget értve. E célra különböző tevékenységi területek jöhetnek szóba: szóbeli és írásbeli felvilágosító munkák, a veszélyeztetettek lelki gondozása, különleges szándékú istentiszteletek stb. De mindenekelőtt a püspököknek kellene egyik legelső és legősibb feladatukra emlékezniük, nevezetesen a Sátánnak és seregeinek az imák és rítusok sajátos formáival való rendreutasítására. Ezek egyik és legelső formája az exorcizmus. Sajnos az utóbbi időkben több helyütt, éppen az ellenkezőjét tették, és az ördögűzést vagy teljesen megszüntették vagy legalábbis erősen ellaposították. És ez sajnos vonatkozik a keresztelés során, az exorcista ima következetes elhagyására is! (Megjelent a Szent Margit Lap 69. és 70. számában /részlet/)