Ciprus szigetén Brigitta két alkalommal figyelmeztette az uralkodót és a nemeseket, hogy hallják meg Isten szavát királyságuk sorsáról. Gyóntatója szavain keresztül – aki tolmácsa volt és az egyházi támogatást bizto-sította számára ‒ tudtul adta, hogy Isten bármely pillanatban megsemmisítheti a királyságot, ha vezetői és a nép nem tartanak bűnbánatot és ha nem teljesítik Krisztus akaratát.
Bár Brigitta hajlott korú, és fizikailag is legyengült állapotban volt, erősen ostorozta Famagusta városának erkölcstelenségét és közvetítette Krisztus súlyos ítéletéletét a lakosokra nézve. „Ez a város Gomorra, amely a bujaság, az értelmetlen cselekedetek és a nagyravágyás tüzében ég. Ezért összeomlik, kietlen és kicsi lesz, lakói eltávoznak. Sóhajtoznak majd szomorúságban és gyötrődésben. Kihalnak, és szégyenüket számos országban emlegetik, mert én (Krisztus) haragra gerjedtem irántuk.”
Mivel Brigitta azt állította, hogy Isten szavát közvetíti, ezért az erkölcsi reformokra vonatkozó követeléseit széleskörűen támogatták. Ciprusi hívei tisztelték és kérték, hogy imádkozzon értük, ugyanakkor mások csak mosolyogtak azon állításán, hogy közvetlenül az Úrtól kap üzeneteket. Elmeháborodottsággal vá-dolták és kigúnyolták, néha fizikai bántalmazással is megfenyegették. Azt állítot-ták, hogy Isten nem közölhet revelációt egy tanulatlan nővel.
Brigitta ciprusi fogadta-tása – amely a nagyfokú elismeréstől a hitetlenségig és a bírálgatásig terjedt, – képviseli azt a széles skálát, amellyel reformerként pályája során talál-kozott. Amint Brigittának mint a természetfeletti és az emberi világ közötti hatékony közvetítőnek híre elterjedt, egyházi személyek és világi hívek felkérték, hogy lássa el őket lelki tanácsokkal.
Az egyházi berkekben azért vették komolyan, mert az egész élete, személyes tettei és az általa kapott égi párbeszédek, töviről-hegyire ki lettek vizsgálva és életszentségéhez nem fért kétség.
Brigitta majdnem harminc éven keresztül szolgált Isten szócsöveként, és teljesen magával ragadta a gondolat, hogy a csaknem pogány népét megnyerje az evangéliumnak, és elvezesse az életszentségre. Ez sajnos a hamarosan fellépő protestantizmus miatt neki nem sikerülhetett!
De az tény, a középkor végén megújult lelkiség egyik legkimagaslóbb kifejezője volt, újra és újra arra indíttatva, hogy Isten nevében beszéljen, északi hazájában, majd Rómában, Itália-szerte, Cipruson és szentföldi zarándokútja során keményen támadta az erkölcsi züllöttséget.
Misztikus élményeit „Revelationes Coelestes” (Mennyei Üzenetek) című könyve hét kötetében írta le. Ezek a közlések feljogosították őt arra, hogy nő létére az Úr prófétájakét szóljon és írjon az erkölcsi reformról. Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával. Nem érte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországnak, a kereszténységnek.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr657707340
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.