1.2 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól
Szent Anzelm azt tanítja, hogy lehetetlen az olyannak üdvözülnie, aki nem viseltetik nagy áhítattal Mária iránt és akit e Szent Szűz nem vesz oltalmába. Ezzel ellentétben kizárt dolog, hogy örökre elvesszen az, aki a Boldogságos Szűznek aján-lotta magát és akire Mária is szere-tettel pillant. (De exc. Virg. c. II.) 
Ezt megerősíti Firenzei Szent Antonin, aki úgyszólván az előbbinek szavaival él. »Lehetetlen, hogy üdvözüljenek azok, akikről Mária irgalmas szemeit elfordítja, miként szükségképp megmenekülnek és felmagasztaltatnak azok, akikre kegyesen tekint és akikért könyörög«. (Part. 4. tit. 50.) Ez utóbbi szent tehát csak azt fűzi hozzá Szent Anzelm szavaihoz, hogy Mária tisztelői szükségképpen üdvözülnek.
Bár jól megjegyezné magának mindenki, amit e két szent a felemlített helyek első részében mond, és megrendülnének mindazok, akik kevés súlyt helyeznek a Mária iránti áhítatra, illetőleg azt hanyagságból elmulasztják! Azt mondják ugyanis e szentek, hogy lehetetlen üdvözülnie annak, akit Mária nem pártfogol. Ugyanezt azonban még sok más szent is állítja! 
Nagy Szent Albert így szól: »Mindenki elvész, aki nem a tiéd«. (Bibl. Mar. in c. 6o.) Szent Bonaventura zsoltármagyarázatában ezt írja: »Aki elhanyagolja Mária szolgálatát, meghal bűneiben, aki nem menekül hozzád ó Úrnőm, biztosan nem jön az égbe«. (In Psal. 117.) A 100. zsoltár magyarázatánál már annyira megy állításában, hogy nemcsak nem üdvözülhet az, akiről Mária tekintetét elfordítja, hanem, hogy az ilyen számára semmi remény nem marad az üdvösségre.
Ugyanezt már rég azelőtt Szent Ignác vértanú is állította, hogy ti. a bűnösök egyedül Mária közbenjárása által menekülhetnek meg, s Mária szeretetteljes közvetítésével még igen sok olyat ment meg, akiknek az isteni igazságosság ítélete szerint el kellett volna kárhozniok. (Ap. Celada in Jud. Fig. § 10.) Némelyek úgy vélekednek, hogy e szavak nem Szent Ignác vértanútól származnak; annyi azonban P. Crasset szerint bizonyos, 
hogy Szent Chrysostomus (In deprec. ad Virg.) hasonlóképp idézi, miként Celles apátnál (In compl.Virg. c. 5.) ismételten feltaláljuk. Hasonló értelemben vonatkoztatja az Anyaszentegyház is Máriára a Szentírás eme szavait: »Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!«. (Péld 8,36) Szent Lőrincről nevezett Richárd e mondathoz: »olyan, mint a kereskedő messzejáró hajója« (vö. Péld 31,14) és hozzáfűzi, hogy »mindazok, kik nincsenek benn e hajóban, el fognak merülni a világ-
tengerben«. (De laud. Virgo lib. II.) Még maga az eretnek Ökolampadius is a Mária iránt való fogyatékos és kevés áhítatot, az Isten részéről való elvettetés biztos jelének tartotta. (Ap. P. Pep. t. 7.) (131. oldal)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr717914048
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.