1.3 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
Ez az állítás, hogy ti. minden jó, mit Istentől nyerünk, Mária által jut hozzánk, egy újabb írónak semmikép se tetszik. Ámbár látszólag mély tudással és jámborsággal beszél az illető helyes és hamis áhítatról, mégis, mihelyt az Istenanya iránt való áhítatra kerül a sor, igen szűkösen adja meg neki ama tiszteletet, melyet Szent Germán, Damaszkuszi János, Bonaventura, Antonin, Szienai Bernát és sok más hittudósok nem féltek tőle megtagadhatónak: hogy ti. az idézett oknál fogva Mária közbenjárására üdvösségünk érdekében nemcsak lehetséges, de szükséges is. Az említett író véleménye szerint amaz állítás, hogy Isten semmiféle kegyelemben nem részesít bennünket Mária közvetítése nélkül, túlzás, mely egyes szentek túlbuzgóságából eredt és melyet következőkép kell értelmeznünk: »Mária által nyertük Jézus Krisztust, kinek érdemeinél fogva részesülünk kizárólag minden kegyelemben ‒ mert fűzi hozzá ‒ tévedés lenne, ha azt vélnénk, hogy Isten Mária közvetítése nélkül ne volna képes bennünket kegyelmeivel gazdagítani, hiszen maga az apostol mondja: Egy az Isten, egy a közbenjáró is és Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus«.(1Tim 2,5)
Erre csak azt legyen szabad válaszolnom, hogy a mondott író maga is különbséget tesz könyvében a saját érdemek révén és a szószólás által törtértő közbenjárás közt. Azt is belátjuk, hogy egészen más dolog, ha azt mondjuk: Isten nem képes, vagy Isten nem akar bennünket Mária közve-títése nélkül kegyelmeiben részesíteni. Nekem is az a meggyőződésem, hogy Isten egyedüli forrása minden jónak, korlátlan ura az összes kegyel-meknek, Mária pedig csak teremtmény, aki mindazt amivel bír, Isten kegyelmének köszönheti. Ki tagadhatná mégis az érvelés ésszerű voltát, ha azt állítjuk, hogy Isten mindennél jobban kívánja kitüntetni Szűz Máriát, aki Őt földi életében mindenkinél jobban tisztelte, szerette és igenjével egyszülött Fiának, az emberi nem Megváltójának anyjává lett. Isten azt is akarja, hogy mindazon kegyelmek, amelyekben a megváltott lelkeket részesíteni óhajtja, Mária kezei által jussanak azokhoz. Természetesen mi is azt állítjuk ‒ amint fentebb megjegyeztük ‒, hogy Jézus az isteni igazságosság egyedüli kiegyenlítője és ott kizárólagos köz-benjárónk, aki érdemei és kegyelemélete által számunkra az üdvösséget kieszközölte. Egyúttal azonban azt is állítjuk, hogy Mária a kegyelmek közvetítője oly módon, hogy mindent, amit Istentől számunkra elnyer, csak Jézus Krisztus érdemeiért nyeri el, mivel ő Jézus nevében kéri mindezeket, de mégis mindezektől eltekintve minden kegyelem, amit kérünk, egyedül Mária közvetítésével és közbenjárásával jut hozzánk. (88-89. oldal)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr97810122
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.