4.3 §. Mária a megtérő bűnösöknek is anyja
Ezért figyelmezteti Szent Bernát a bűnösöket, hogy csak kérjék Mária pártfogását és helyezzenek nagy bi-zalmat imádságaikba, melyet hozzá intéznek, mert ha a bűnös nem is érdemli meg kérésének meghallgatá-sát, mégis Mária érdemeiért elnyeri mindazokat a kegyelmeket, melyeket Istentől őáltala kér. (Serm. 3. in vig. nat.) Ha egy anya tudná ‒ fűzi hozzá a szent ‒, hogy két fia egymást halá-losan gyűlöli, úgyhogy az egyik a másik élete ellen tör, bizonyára min-den gondját arra irányítaná, hogy őket bármi módon kiengesztelje egymással. Az Istenanya pedig egy-úttal az embereknek is anyja, és egy bűnöst lát, aki isteni Fiának ellensé-ge, minden elgondolható fáradozás-sal oda igyekszik hatni, hogy őt ismét kiengesztelje Jézussal. (Deprec. ad V.)
E jóságos anya nem kíván egyebet a bűnöstől, minthogy neki ajánlja magát, és legyen erős elhatározása a javulásra. Ha Mária egy bűnöst lát aki irgalmáért esedezik, nem tekinti annak bűneit; hanem egyedül a szándékot, mellyel hozzá közeledik. A jószándékú bűnöst, barátságosan fogadja, bármennyi bűnt követett is el, sőt Mária buzgón fáradozik majd azon, hogy lelkének valamennyi sebét begyógyítsa, mert ő nemcsak névleg az Irgalmasság Anyja, hanem tényleg az is! A szeretet és gyengédség, mellyel bennünket megsegít, valóban az is! Ezt maga a Boldogságos Szűz mondta Szent Brigittának (Rev. S. Birg. I. 2. c. 23.)
Mária, anyja a megtérni szándékozó bűnösöknek, azért lehetetlenség, hogy részvétlen legyen irányukban! Úgy látszik, annyira részvéttel van gyermekei bajaiban, mintha azok a saját szenvedései volnának. Mikor a kananeus asszony kérte Jézust, hogy leányát az ördögtől megszabadítsa, így kiáltott hozzá: »Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A leányomat kegyetlenül gyötri az ördög«. (Mt 15,22.) Minthogy azonban a leány és nem az anya volt megszállva ‒ azt vélhetnénk ‒, így kellett volna szólnia: Uram könyörülj leányomon! ‒ és nem pedig, hogy »Könyörülj rajtam!« De ő helyesen fogalmazott, mert az anyák úgy érzik gyermekeik fájdalmát, mint sajátjukat.
Ha tehát egy bűnös Máriának ajánlja magát ‒ mondja Szent Lőrincről nevezett Richard ‒, úgy Ő e szavakkal könyörög érte Istennél: »Uram, könyörülj rajtam!« (De laud. Virg. c. 6.) Így kiált fel ilyenkor a Szent Szűz: »Íme Uram, e szegény lélek, mely a bűn posványában fetreng, az én leányom, azért rajtam könyörülsz, aki az anyja vagyok«. (35. oldal) (alul, Svéd Szent Brigitta)