4.2 §. Mária a megtérő bűnösöknek is anyja
Lehet-e valaki olyan vakmerő, hogy azt kívánja, hogy őt Mária gyermekének nevezzék, miközben gonosz életmódjával oly sok bánatot okoz neki? Egyszer egy·nagy bűnös így szólt Máriához: »Mutasd meg hogy anyám vagy!« ‒ a Boldogsá-gos Szűz így felelt: »Mutasd meg, hogy fiam vagy!« Egy másik, hason-lókép az Isten anyjához fordulván, őt az Irgalmasság Anyjának hívta, mire Mária így szólt: »Ti bűnösök, amikor segítségemet akarjátok, az Irgalom Anyjának neveztek, miközben, nem szűntök meg bűneitek által a nyo-morúság és a Szenvedés Anyjává tenni engem!« Átkozott, aki anyját megkeseríti ‒ azaz, teszi hozzá Richardus ‒, aki anyját Máriát megkeseríti, átkozottként, gonosz és bűnbánat nélküli életével megszomorítja e jó anyát.
Bűnbánat nélküli életével mondom, mert ha a bűnös nem is hagyta még el bűneit, de törekszik erre, és Mária segítségét kéri hozzá, e jó anya biztosan védelmébe veszi, hogy Isten kegyelmét ismét visszanyerje. Ezt Szent Brigitta magának Jézus Krisztusnak szájából hallotta, amidőn így szólt Anyjához: »Te megsegíted azt, aki felemelkedni törekszik és senkitől sem tagadod meg vigasztalásodat«. Amíg a bűnös konokul megmarad bűneiben, addig Mária nem szeretheti, segítheti őt akarata ellenére. Ha azonban a szenvedélytől megkötözve bár ‒ mely őt a pokol felé húzza ‒, de mégis a Boldogságos Szűznek ajánlja magát és állhatatosan kéri őt a bűntől való szabadulásáért, ez esetben az Égi Anya minden bizonnyal kinyújtja segítő kezét, megoldja láncait, és visszavezérli az üdvösség útjára.
Az a nézet, hogy a halálos bűn állapotában végzett imádság és jó cselekedet szintúgy bűn, a Tridenti Zsinat által mint eretnekség visszautasíttatott. Szent Bernát tanítja, hogy a bűnös imádsága, ha nem is hangzik szépen ‒ mivel ti. nem kíséri Isten szeretete ‒, ettől eltekintve mégis hasznos és eredményes, a bűn elhagyásához.
Szent Tamás szerint (H. 2. qu. 178. a. 2. ad. I.) ugyanis a bűnös imádsága, ha mindjárt érdem nélküli is, alkalmas a bűnbocsánat kegyelmének elnyerésére, mivel az imádság ereje, melynek révén valamit elérünk, nem az imádkozó érdemein, hanem Isten jóságán és Jézus Krisztus amaz ígéretén alapul: »Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak« (Lk 11,10), ugyanezt alkalmazhatjuk arra az imádságra is, melyet Máriához intézünk. Szent Anzelm mondja, hogy aki a Szent Szűzhöz fordul kérésével, az Ő érdemei kieszközlik, hogy Isten őt meghallgassa. (34. oldal)
