VII. NAP: Népét tanító remete
Életrajz
Először gyanakvás vette körül és szóbeszéd járt a böjtjéről: a szomszéd-ságból való emberek egy egész hónapon át figyelték; végül azonban meg-győződtek igaz voltáról, s remetelakot és kápolnát építettek számára.
Eddig civil polgárként négy napot böjtölt hetente, ranfti remeteségében azonban kerek 20 éven keresztül (!), csak a Szent Eucharisztiát vette magához püspöki engedéllyel. 
A látottak meggyőzte az embereket Miklós életszentségének sodró erejéről. Sőt szomszédait, barátait is meglepte, rózafüzérezésre és böjtre késztette őket. Résztvevő áldozatosságukban végül összefogtak, és a völgy mélyén meglapuló kis remeteség mellé egy kápolnát építettek, melyet a helybeli püspök hosszú vizsgálódás után 1469 áprilisában felszentelt. Így a remete-lak melletti kápolna a vigaszt és út-mutatást kérő emberek otthonává vált, de meglátogatták tanácsokért a politikai döntéshozók is! A szükséget szenvedőkkel mindig barátságos és együttérző volt, de gőgös és fennhé-jázó látogatóival szemben ‒ még ha prelátusokról, vagy tekintélyes sze-mélyekről volt is szó ‒ igen elutasító tudott lenni.
Megindult tehát, egy máig tartó végtelen zarándoklat a völgybe, ahol nemcsak a korabeli, de a mai zarándokok is megtapasztalhatják Isten szeretetteljes, békés jelenlétét! Ezidőtől kezdték a népek Bruder Klaus-nak – Miklós testvérnek nevezni.
Elmélkedés
Az Isten embere nem törött falú ciszterna, melyből nyomtalanul eltűnik az ég ajándéka, kegyelme, hanem életadó, tápláló forrása a természetfö-lötti világnak, melyből bőségesen felbugyog a tiszta bölcsesség, a sebeket gyógyító ír, melyet oly sokan keresnek, s melyért az emberek szívesen,
messzi földről is útra kelnek. Szent Mik-lóst is sokan fölkeresték, pedig nem csak kedves dolgokat mondott az emberek-nek, ő meg is mutatta az embereknek a döntések következményeit. Nemcsak ő maga nézett be az elkárhozott lelkek vi-lágába, hanem Isten kegyelmével látha-tóvá is tette a bűnben élő testvéreinek a pokol borzalmait. Nem vagyunk rosszak, de sokszor sötétben botorkálunk, óhatat-lanul a számunkra láthatatlan dolgokban megbotlunk, s így fájdalmat okozunk magunknak, másoknak. Isten jelenléte fényt, világosságot hoz az életünkbe, szelíden megmutatja, megérteti velünk az összefüggéseket, a mélyebb értelmét, célját egy-egy eseménynek, dolognak. A mennyei fényben tisztán látva, sokkal könnyebb jó döntéseket hozni!
Könyörögjünk!
Urunk Istenünk, olyan jó hinni, hogy nincs végérvényesen zsákutcába sodródó élet, hogy nincs menthetet-len vakvágányra futott sors, hogy veled mindig van tovább, hogy te Teremtőnk, mint egy jóságos, élő GPS mindig képes vagy utat, irányt mutatni a lelkiismeretünk és a Te fényedben élő szolgáid által. Adj erőt, hogy Flüei Szent Miklós közbenjárá-sával soha ne csüggedjünk, hanem szent fényednél megtaláljuk kérdé-seinkre a válaszokat, s leginkább Te magadat, hisz Te vagy megváltó Is-tenünk, a végtelenre epedő lelkünk-nek egyetlen szomját oltó vigasza! Adj erőt, alázatot, hogy bölcs útmu-tatásod szerint jó döntéseket hoz-zunk, és egymást is, népünket is a te tiszta fényedben jó irányba vezessük.
Hogy kéréseink meghallgatásra találjanak az Úrnál, így imádkozzunk: Miatyánk... Üdvözlégy (a Szeretetláng betéttel)... Dicsőség...
