Liguori Szent Alfonz bevezetése 4
Ó mily szerencsés az, aki szerete-tével és bizalmával mindjobban belekapaszkodik az üdvösség két horgonyába, Jézusba és Máriába, mert az ilyen biztosan nem vész el. Fohászkodjunk fel tehát együtt a jámbor Rogriguez Alfonzzal: »Jézus és Mária, édes szerelmem, értetek akarok szenvedni, értetek akarok meghalni, teljesen tietek akarok lenni végleg és tökéletesen le akarok magamról mondani«. (Ap. P. Auriem)
Módfelett szeressük tehát Jézust és Máriát és azon igyekezzünk, hogy szentéletűek legyünk, ez üdvössé-günk egyetlen esélye. Isten veled, kedves olvasóm! Viszontlátásra az égben, ahol a mi édes Anyánknak és szeretett Fiának lábaihoz borulva, hálát adhatunk, akiket dicsérve az egész örökkévalóságon át színről-színre szeretni óhajtunk. Amen.
Imádság Máriához a boldog halálért
Ó Mária a nyomorult bűnösök menedéke, ó legédesebb Anyám! A fájdalomra, amelyet Fiad kereszthalálakor elszenvedtél, kérlek, állj mellettem irgalmasságoddal, ha majd lelkem e világot elhagyni készül. Űzd el majd akkor valamennyi pokoli ellenséget, fogadd kezedbe lelkemet és add át az örök Bírónak. Ó Királynőm el ne hagyj! Kell, hogy te Szent Fiad kegyelmeivel erősíts engem a rettenetes pillanatokban! Esdekeld ki számomra, hogy lábaidba kapaszkodva, lelkemet az ő Szent Sebeibe ajánlhassam így fohászkodva: »Jézus és Mária, nektek ajándékozom szívemet, lelkemet!« (8. oldal)