Forrás: Varga Mihály váci karkáplán "A nagy világcsapás". Nyomtatott Mayer Sándornál 1897-ben
A La Salette-i üzenet utóélete 2
1852. augusztus 6. A lyoni érsek hivatalos körlevélben támadta meg a grenoblei püspököt, aki, az ő beleegyezése nélkül hirdette ki a La Salette-i üzenet (első részét).
1852. decemberében III. Napóleon, aki e hó 2-án államcsíny folytán lett császár, üldözni kezdte a La Salette-i jelenést. Első lépése az volt, hogy nyugalomba helyeztette az idős grenoblei püspököt kineveztetve egy másikat.
1853. május. A lyoni érsek kegyébe fogadja a hivatalától felfüggesztett papot, aki szintén ellensége lesz a La Salette-i jelenésnek, melyet azelőtt pártolt.
1854. január. Meaniet levegő változtatás ürügyén más zárdába küldik.
1854. május. A Cosps-i szegény zárdába küldik, a fiatalokat kiveszik keze alól. (Corps a La Salette-i hegy tövében van.)
1854. Melaniet, csak nehézség árán engedik fogadalomtételre, a hosszú halasztást azzal indokolva, hogy meg kellett bizonyosodni a lány alázatáról!
1854. szeptemberében Melaniet az új grenoblei püspök kivitette Angliába a karmelita apácákhoz. Itt is III. Napóleon keze működött, aki szabadulni akart a látnoktól, hogy 1858-ban ne közölhesse az ígéret szerinti titkot, melyet bár a császár nem ismert, mégis félt tőle.
1854. november 4. Az új grenoblei püspök egy levelet ír III. Napóleon császárnak, biztatva őt, hogy nincs mitől félnie.
1854. november 4. Az új grenoblei püspök körlevelet bocsátott ki. Folytatta az építkezést La Salett-ben, de a jelenés ellen írt. Egy jeles író Nicolas, megjegyezte: "élvezni akarja a gyümölcsöt, de magát a fát támadja".
1854. december. Egy Lamerlière nevű kisasszonyról azt a hírt terjesztették, hogy "ő jelent meg La Salettben". Így akarták nevetségessé tenni a La Salette-i jelenés hitelét.
1855. február 23. Melaniet sietve beöltöztették, meg sem várva a rendes 6 havi határidőt. La Salette látnoka hirtelen megvakult.
1855. Egy ravatalon fekvő karmelita szerzetesnő életszentsége mellett az apácák jelet kérve Melanie felgyógyulását kérték. A látnokot a halotthoz vezették és megérintették a halott ujjával Melanie szemének környékét, amire az rögtön visszanyerte szeme világát.
1855. május 2. A hírbe hozott Lamerlière kisasszony mentegetőzésül kimutatta, hogy a jelenés napján, ő La Salette-től 120 kilométernyi távolságban volt. Ám, Napóleon császár nem akarta mentségét elfogadni.
1855. szeptember 19. Az új grenoblei püspök az elkészült La Salette-i templomban a jelenés ellen prédikált.
1857. A francia főtörvényszék – ahová Lamerlière ügyét föllebbezték –, nem engedte meg a nő kihallgatását.
1857. IX. Pius pápa ismét elismerőleg nyilatkozott La Salette-ről.
1858. június 21. Amikor a lyoni érseket, a jelenés ügyében kedvezőbb véleményre akartak bírni, azt válaszolta, hogyha az Ars-i plébános megváltoztatja kedvezőtlen véleményét La Salette-ről, akkor ő maga is elhiszi!
1858. szeptember 22. Az Ars-i plébános szívvel-lélekkel La Salette mellett nyilatkozott azok után, hogy a jelenés hietelességére vonatkozó két jelet is kért és nyert Istentől. A lyoni püspök azonban mégis hajthatatlan maradt haláláig.