2. A szentáldozásnál
267. Ha elkészültél Jézus fogadására, mondd a Miatyánk után háromszor: Uram, nem vagyok méltó... stb. Első után mondd a mennyei Atyának, hogy méltatlan vagy egyszülött Fiát magadhoz venni, rossz gondolataid és hálátlanságod miatt. De tekintsen szolgálójára, Szűz Máriára: „Íme, az Úr szolgálóleánya” aki helyetted mindenért kárpótolja Őt. S akkor az Atya a Fia iránt nagy bizalmat és bátorságot ad neked. „Ó Atyám, tökéletesen megerősítettél a bizalomban.”
268. Mondd a Fiúistennek: Uram, nem vagyok méltó... stb. Nem vagy méltó arra, hogy Őt fogadd, hiábavaló és rossz szavaid és szolgálatában tanúsított hűtlenséged miatt. De azért kérd Őt, hogy könyörüljön rajtad, Anyjának és a te Anyádnak érdemeiért. Mondd neki, hogy nem hagysz fel e kéréssel, míg be nem tér hozzád. Kérd az Urat, hogy jöjjön el nyugvó helyére és szentségének bárkájába. Mondd Neki, hogy bizalmad nem a saját érdemeidbe, erődbe és előkészületedbe helyezted, amint azt Ézsau tette, hanem egyedül Édesanyádba, Szűz Máriába, mint egykor Jákob, aki csupán anyjának, Rebekának gondoskodásában bízott.
269. Mondd a Szentléleknek: Uram, nem vagyok méltó... stb. Nem vagy méltó, hogy szeretetének Mesterművét magadhoz vegyed, mert cselekedeteidben lanyha és bűnös vagy és sugallatainak ellenálltál. De minden bizalmadat Szűz Máriába, hűséges Jegyesébe helyezed. Mondd Szent Bernáttal: Ő az én legfőbb bátorságom, Ő az én reménységem egész alapja. Sőt megkérheted, hogy szálljon le újból elválaszthatatlan Jegyesére, Szűz Máriára, mert az Ő méhe most is éppoly tiszta, szíve a szeretettől éppoly izzó, mint volt valamikor.
Ha a Szentlélek el nem jön lelkedbe, akkor sem Jézus, sem Szűz Mária nem alakulhatnak ki abban, sem méltóképpen nem lakhatnak lelkedben.
