6. A Magnificat gyakori imádkozása
255. Szűz Mária gyermekei, Boldog Doignies Mária és sok más szent példájára gyakran imádkozzák a Magnificatot, hogy Istennek hálát adjanak a kegyelmekért, melyeket Szűz Máriának adott. A Magnificat az egyetlen imádság − az egyetlen mű −, melyet Szűz Mária szerzett vagy inkább, melyet benne Jézus szerzett, mert Ő szólt Mária ajkán. Ez a legdicsérőbb, a legalázatosabb mégis leghálateltebb, másrészt a legnagyobb és legfenségesebb minden dicshimnusz között. Oly nagy és rejtett titkokat tartalmaz, hogy még az angyalok sem ismerik valamennyit. Gerson, a jámbor és tudós író, miután életének nagy részét a legnehezebb jámbor és tudományos értekezések szerzésére fordította, csak élete vége felé mert vállalkozni, a Magnificat magyarázására, hogy azzal minden művét megkoronázza. Abban a vaskos kötetben, melyet erről írt, sok csodálatos dolgot mond a fenséges-, isteni dicshimnuszról. Többek között azt mondja, hogy Szűz Mária maga is gyakran imádkozta, nevezetesen hálaadásul a szentáldozás után.
A tudós Benzonius, aki hasonlóképpen magyarázatot írt a Magnificatról, több csodát mond el, melyek e dicshimnusz erejénél fogva történtek. Azt mondja, hogy az ördög remeg és menekül, ha a Magnificat szavait hallja: „mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk. Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.” (Lk 1,47-55)
7. A világ megvetése
256. Szűz Mária hűséges szolgáinak nagyon meg kell vetniük a világot, gyűlölniük kell, menekülve előle és használniuk kell a világmegvetéshez szükséges eszközöket, melyeket az első részben megjelöltünk.