A Szentségek száma
Krisztus hét Szentséget alapított: a Keresztség-, a Bérmálás-, a szent Eucharisztia-, a Bűnbánat-, a Betegek kenete-, az Egyházi Rend és a Házasság Szentségét. Az Egyház nem rendelhet el Szentséget és nem is törölhet el egy már meglévőt.
Ezért volt súlyos tévedés, mikor a protestánsok a Szentségek számát kettőre, a Keresztség- és az Úrvacsora Szentségére redukálták, miként aggasztó napjaink tünete, miszerint az Egyházban egyre kevésbé tulajdonítanak fontosságot a fülgyónásnak, mintha a Bűnbánat Szentsége elveszítette volna tényleges kegyelemhordozó aktualitását.
Az egyes Szentségek egymáshoz való viszonyában Aquinói Szent Tamás szép párhuzamot fedez fel a földi és a természetfeletti élet között.
Eszerint a Keresztség a születésnek felel meg, hiszen ez ajándékozza az embernek a természetfeletti életet.
A Bérmálás a növekedésé, mert ez teszi a megkereszteltet tökéletes kereszténnyé.
Az Eucharisztia jelenti a nélkülözhetetlen táplálékot.
A Bűnbocsánat a gyógyszernek felel meg, hiszen általa a bűnök okozta lelki sebek gyógyulnak meg, sőt inkább a lélek feltámadása, amennyiben a halálos bűn miatt elveszett lélek visszakapja az életet ajándékozó kegyelmet.
A Betegek kenete kifejezetten a testi egészség visszanyerését szolgálja vagy legalábbis azt az erőt (útravalót) adja a léleknek, amelyre a földi életből az örök életbe való átmenetelekor szüksége van.
Ezzel szemben a Papszentelés- és a Házasság Szentsége inkább a társadalom és a család tökéletesedésére rendeltetett, miáltal mindkettő a maga területén, a természetfeletti életre való nevelést szolgálja.