Schütz A.: DOGMATIKA, Szent István Társ. Bp. 1937 kiadása nyomán
A kárhozat kínjai 2
Az érzésbeli kín létezését az Írás szintén nyilván tanítja: Az Üdvözítő tanítása sze-rint ott jajgatás, sírás és fogak csikorgatása lesz; a kárhozottak a külső sötétségre vettetnek, hol férgük meg nem hal és tüzük el nem alszik. Ahhoz nem fér kétség, hogy a Szentírás a kárhozat tüzében összpontosítja és szemlélteti mindazokat a büntetéseket, melyek érzés, kínzatás jellegűek.
S itt a teológiának sokat vitatott kérdése, miképp kell érteni a pokol tüzét? A szenta-tyák állásfoglalása e tekintetben nem mindig határozott és nem egyöntetű.
Többen a tüzet főként a lelkiismeret furda-lásaként értelmezik. 
Sokkal határozottabb Nagy Szent Gergely, aki szerint a kárhozat tüze anyagi tűz, jóllehet más tulajdonságai vannak mint a földi tűznek: éget, de nem éget el és nem világít. A skolasztikusok egyértelműen anyagi tűzről beszélnek és hivatkoz-nak Szent Gergelyre, akinek e tárgy-ban külön kinyilatkoztatást tulajdoní-tanak. A férget mindannyian átvitt értelemben magyarázzák. 
Mindazáltal biztos, hogy a kárhozat tüze nemcsak átvitt, valós értelemben vett tűz (pl. a lelkiismeretfurdalás-, a szégyen- és belső elégedetlenség tüze), hanem valóságos érte-lemben vett tűz, fizikai ágens. A Szentírás is egyértelműséggel való-ságos tűzre gondol, de megerősíti ezt észbeli megfontolás is, miszerint a pokol tüze fizikai hatékonysággal olyan kínokat kelt a lélekben, minők az égés fájdalmai a testi lényben. Tehát nem maga a tűz fizikai érintése váltja ki a kínokat, hanem a gondolata és intenciós hatása általában.
Szent Tamás alighanem helyes úton jár, amikor úgy véli, hogy a kárhozat tüze elsősorban az ördögnek és az ő angyalainak készült; ámde szellemi lényeket az anyag magától csak intenciós ráhatás révén kínozhat, vagyis azáltal, hogy elméjüknek és akaratuknak tartalmat nyújt. Minthogy azonban ez a tűz testi lényeknek (a kárhozott embereknek) is van szánva, fizikai-kémiai ingerhatással is kell rendelkeznie.
A kárhozat szenvedésének két fő mozzanata közül az elvetésnek van elsődleges és alapvető jelentősége. Isten nélkül élni és örökre szent haragját érezni, cél és remény nélkül örökre hányódni, oly súlyos dolog, hogy maga az Isten nélküliség a szenvedés lényege, tehát maga a kínok semmit sem csökkennének, ha ki is aludna a pokol tüze! Mindazáltal az érzésbeli kín szervesen kiegészíti az elvetés kínját.
XVI. Benedek pápa, Róma egy északi elővárosában tartott miséjén kijelentette, hogy a pokol márpedig létezik, a bűnösök pe-dig tényleg az örök kár-hozat tüzében égnek.
A pápa, aki korábban a katolikus dogmarend-szerért felelős egyházi testületet vezette, a bűn-bocsánatot nevezte a keresztény vallás alapkö-vének. Ugyanakkor, mint mondta, a keresztény-ség nem kötelező, valójában "ajándék, egy üdvös ajánlat az emberiségnek".
