A Hajnal Szép Sugara

Ördögűzők tapasztalatai Szűz Mária közbenjárásáról 3
     Francisco Suarez (+1617), spanyol jezsuita teológus, akinek nevéhez a modern kor talán legteljesebb angyal- és démontanának szintézise fűződik, (...) állítása szerint Lucifer és a többi rebellis angyal lázadásának oka az volt, hogy nem fogadták el az Ige jövőbeli Megtestesülésének tervét, amit Isten előre meghirdetett. Ezt a teológiai hipotézist a Zsidókhoz írt levél egyik kijelentésére alapozzák: "Amikor [Isten] Elsőszülöttjét bevezeti a világba, ezt mondja: »Imádja őt Isten minden angyala«" (Zsid 1,6). Isten valamiképpen feltárta a Fiú, az emberré lett Isten, Jézus Krisztus jövőbeli képét minden angyal előtt és felszólította őket, hogy kezdettől fogva ismerjék el Őt Uruknak és vezérüknek.
     Lucifer és az angyalok egy része visszautasították, hogy egy embert imádjanak, aki természeténél fogva alsóbbrendű náluk, habár ugyanakkor felsőbbrendű is, mivel a Legszentebb Szentháromság Második Személyének megtestesülése. A Megváltás isteni tervét angyali méltóságuk és a [teremtett] lények hierarchiájában betöltött nagyságuk hallatlan megsértésének tekintették, ezért megvetően visszautasították, így a gőg bűnébe estek, ami azonban (Boldog Duns Scotus állításával összhangban) a rendetlen önszeretetből fakad: a kéjsóvár szeretetből (lelki értelemben, hiszen nincs testük), és ezzel egyidejűleg saját kiválóságuk szeretetéből is. Önmaga és saját kiválósága rendetlen szeretetétől elvakítva Lucifer elvárta, hogy az Ige hiposztatikus egysége ne az emberi természettel, hanem szükségszerűen és kizárólag csak az angyali természettel valósuljon meg. (Hiposztatikus alatt értsd: az isteni természet egyesülését rajta kívüli olyan természettel, melyet maga Isten teremtett.)
     Ezért, amikor az angyalok felé elhangzik a felszólítás, hogy az emberré lett Krisztust ismerjék el vezérüknek és Istenként imádják, Lucifer ellenszegül és azt állítja, hogy ez a megtiszteltetés egyedül őt illeti meg. Lázadásába bevonta a többi angyalt is és meggyőzte őket, hogy kizárólag neki jár ki a hiposztatikus egység méltósága (vagyis: az isteni természetnek ‒ Lucifer szerint ‒ az ő angyali természetével kellett volna egyesülnie, nem pedig az emberivel, ahogy Krisztus Urunkban történt).
     Visszautasította Isten azon döntését is, mely szerint az Ige Megtestesülésével az angyaloknak "azt az asszonyt is fölöttük állónak kellett volna tekinteniük, akitől az Ige testet ölt. Ez az asszony, bár emberi teremtmény, s ezért természete szerint alsóbbrendű az angyaloknál, mégis az ő Királynőjük, akinek engedelmeskedniük kellett volna ‒ ugyanakkor minden más teremtmény Úrnője is, s a kapott kegyelemi ajándékok, ill. dicsőség tekintetében minden emberi és angyali teremtményt felülmúl. A jó angyalok, az Úr e parancsának engedelmeskedve, növekedtek alázatosságban, s ezért nem csupán elfogadták, hanem dicsőítették is a Magasságbeli hatalmát és misztériumait. Nem így Lucifer és társai: ők fellázadtak e parancs és misztérium ellen, gőgjük és hiúságuk még növekedett is, mígnem rendetlen dühében Lucifer magának akarta a kiváltságot, hogy az egész emberi nemzetség és minden angyali rend vezére legyen; s ha ennek a hiposztatikus egységen keresztül kell megvalósulnia, akkor ez benne érvényesüljön." (Forrás: Francesco BAMONTE: Szűz Mária harca a gonosszal, IHTYS ‒ Nagyvárad 2014. 62-65. oldalak nyomán.) (folyt.)