Egy Gloria Polo Ortiz nevű bogotai (Kolumbia) fogorvosnőbe villám csapott. Belső szerevei elégtek és a klinikai halál állapotában szállították kórházba. Halál utáni élményeit könyvben írta le, lelkivezetőjének ajánlásával. Ebből idézünk. 4
A gonosz azzal hitegeti a fiatalokat, hogy a szex élvezetszerzésre való, és nem kell az embernek lelkiismereti problémát csinálnia belőle. Tudják, miért teszi ezt a Sátán? Miért csábítja arra az embereket, hogy ilyesmit tegyenek? Sok más okon kívül azért, mert emberáldozatokra van szüksége, mert minden abortusz a hatalmát növeli a Földön. (...)
Kérdezem Önöket, hány abortuszt végeznek évente ezen a világon? Vagy akár csak egyetlen nap is? Vagy hányat egy hónapban? Le tudjátok mérni a bűnök rettentő méreteit? A tömeggyilkosság mértékét, a fájdalmat és szenvedést, amit az Istennek okozunk? Neki, aki olyan kegyes hozzánk, és szeret minket, mi pedig, mint szörnyetegek egyre csak bűnöket követünk el.
Az abortusz a legsúlyosabb bűn, ami minden bűnnél nagyobb!
Minden alkalommal, amikor egy magzat, egy ártatlan gyermek vére kifolyik, ez olyan, mintha tűzáldozatot mutatnánk be a Sátánnak. Hatalma egyre jobban nő a Földön. A gyermek lelke kétségbeesetten segítségért kiabál, de senki nem akarja meghallani! Még egyszer megismétlem nektek: ez egy érett, felnőtt lélek, ha a teste egy piciny gyermekéé is. Már minden benne van, amiként az almamagban is ahhoz, hogy terebélyes fa legyen belőle.
A testnek ugyan fejlődni és nőnie kell, de a lélek már készen van. Ez a kiáltás, ami a fiatal életből kitör, megölésekor, megrázza az eget, a pokolban viszont győzelmi ordítás tör ki, mint egy futballmeccsen, amikor gólt rúgnak. A pokol olyan, mint egy stadion, óriási belátható területen rengeteg démon, ördög és alördög van, akik diadalittasan ordítanak.
A démonok rám öntötték a gyermekem vérét, ami a lelkiismeretemben volt, és azoknak a vérét, akiket arra biztattam, hogy vetesse el a gyermekét. És ezáltal is az én világos lelkem átláthatatlan sötétséggé vált. Miután elvetettem a gyermekemet, teljesen elvesztettem a bűnre való érzékemet, valóban azt hittem, hogy nincsenek bűneim. (Dr. Gloria Polo Ortiz: Akit villámcsapás ért - Mara Na Tha - kiadó 2009. Részlet)