Az egyházi és tudományos vizsgálatok
A Szentostyák állapotát hivatalosan először Carlo Vipera atya, a ferencesek rendjének általános elöljárója vizsgálta meg 1780. április 14-én. A dekrétumban ezt írta: "Valódi csodának ismertük el, hogy az átváltoztatott Szentostyák 50 éven át teljesen megőrizték frissességüket."
A csodálatos módon fennmaradt Szentostyák következő vizsgálatát Tiberio Borghese érsek végezte 1789. február 9-én. Jelentésében ezt írta: ,,Én magam és munkatársaim is nagyítóval gondosan megvizsgáltuk a Partikulákat, melyek két paténán voltak szétrakva. Megállapítottuk, hogy teljesen frissek, és nem bomlanak." Az érsek egy kiegészítő kísérletet is végzett: az addig lepecsételt cibóriumba, az átváltoztatott szentostyák mellé – tíz évre – elhelyezett át nem változtatott ostyákat is. A tíz év elteltével egy bizottság nyitotta ki ezt a cibóriumot, és megállapították, hogy a nem átváltoztatott ostyákból csak sötétsárga por maradt. A püspök által vezetett bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez is az 1730-as szentmisén átváltoztatott, tökéletesen friss Szentostyák állandóan tartó csodájának bizonyítéka.
1815. Június 15-én a sienai érsek megbízott egy teológusokból és orvosokból álló bizottságot, hogy vizsgálják meg újra a Szentostyákat. A bizottság megerősítette a Szentostyák állandó frissességének csodás voltát, sőt az évek folyamán eszközölt megtekintések, mind hasonló megállapítással zárultak.
A legszakszerűbb vizsgálatot 1914-ben végezték X. Pius pápa kívánságára, melyet neves sienai és pisai professzorok végeztek. Mikroszkópos vizsgálattal megállapították, hogy az ostyák búzalisztből készültek, melyek tökéletes állapotban maradtak fenn. A tesztek bebizonyították a keményítő általános jelenlétét. A bizottság hozzátette, hogy a búzakenyér csak úgy maradhatott volna épen hosszabb időn keresztül, ha steril körülmények között készítették volna, és a tárolása is antiszeptikus körülmények közt történt volna. Az ostyákat azonban hagyományos módon sütötték, és normális körülmények között tárolták, tehát ki voltak téve a levegő és a különféle mikroorganizmusok hatásának. Pár év alatt tehát fel kellett volna bomlaniuk. A bizottság kijelentette, hogy a – minden fizikai és kémiai törvény ellenére – tökéletes állapotban fennmaradt, csodálatra méltóan friss és kellemesen illatozó Szentostyák, egy rendkívüliségről tesznek tanúbizonyságot, amit a tudomány nem képes megmagyarázni. A vizsgálat fő szaktekintélye a világszerte elismert Siro Grimaldi vegyészprofesszor volt. Jelentésében többek között ezt írta: "A penésszel nem fertőzött szent darabkák sértetlensége példátlan jelenség, mely ellene mond a szerves anyagok megmaradására vonatkozó természeti törvényeknek. Ez a jelenség egyedülálló a tudomány történetében."
A következő vizsgálatot 1922. június 3-án végezték, annak alkalmából, hogy a Szentostyákat új szentségtartóba helyezték. A vizsgálat megállapításai megegyeztek a korábbi eredményekkel: igazolták az ostyák tökéletes állapotát és frissességét. (folyt)