HOGYAN KÉPEZI BENNÜNK SZŰZ MÁRIA JÉZUST?
Szent Ágoston Szűz Máriát Isten élő formájának nevezi. Forma Dei, mert egyedül Őbenne alakult ki az Istenember anélkül, hogy az istenségnek vagy emberségnek egyetlenegy vonása is hiányoznék belőle.
Ezért az ember is csak egyedül Őbenne alakulhat át Jézus Krisztus kegyelmével, Istenhez hasonló teremtménnyé, amennyire az emberi természet erre képes.
A szobrász kétféle módon alakíthat ki természetes hűségű szobrot. Kemény anyagból, megfelelő eszközökkel vési, faragja azt ki, vagy a legmegfelelőbb kész formába önti a folyékonnyá tett anyagot. Az előbbi fáradságos, hosszadalmas és sok veszélyes eshetőségnek van kitéve, hiszen egy hibás kalapácsütés tönkre teheti az egész munkát. Az utóbbi azonban gyorsan, könnyen és szelíden elvégezhető, feltéve, hogy a forma, a kívánt hűséggel adja-e meg a szobrot, vagy az anyag, mely a szobrot képezné, kellően válik-e folyóssá és ellenállás nélkül veszi-e fel a forma alakját.
Szűz Mária Isten felséges FORMÁJA, melyet a Szentlélek készített, hogy benne az Istenembert, az isteni- és emberi természetet egyetlen személyben, természetes hűséggel kialakítsa. Ebből a Modellből valóban az istenségnek egyetlen vonása sem hiányzik. Aki tehát ehhez a Formához simul és ellenállás nélkül alakul, felveszi Krisztus minden vonását, éspedig oly könnyű és kellemes módon, mely megfelel az emberi gyengeségnek. Nagy küzdelem és nyomasztó fáradság nélkül válik hasonlóvá Krisztushoz, ráadásul a csalódások minden veszélye nélkül, mert az ördögnek nincs útja az Istenanyához és nem is lesz!
Ó, mily különbség van az olyan lélek között, mely szobrászként, saját erejéből faragtatva, fáradsággal törekszik krisztusivá alakulni, és a könnyen oldódó önzetlen lélek között, aki önmagában nem bízva, egészen Szűz Máriában vész el, és ott a Szentlélek keze által alakíttatja magát! Ó, mennyi folt és hiányosság, mennyi káprázat és önámítás, mennyi földhözkötött emberi vonás maradhat meg az elsőben, s mily biztosan, gyorsan és fáradság nélkül jut el a másik a Krisztussal való hasonlósághoz!
Nincsen teremtmény és nem is lesz, melyben Isten jobban megdicsőül, mint a legszentebb Szűzben, Máriában; a Kerubokat és a Szeráfokat sem kivéve!
