Rózsafüzér Királynője. Olvasós Boldogasszony.
V. Szent Piusz pápa 1571-ben Lepantói ütközet alatt a rózsafüzért imádkozta, kérve Égi Édesanyánk közbenjárását a pogány törökök ellen vívott csata megnyeréséért. Ima közben látomása volt, amelyben a keresztes hadak győzelmét látta. Az Istenanya segítségének tulajdonítható, hogy a csatában az abszolút kisebbségben lévő keresztény seregek fényes győzelmet arattak, és ezzel az ütközettel megkezdődött a moszlim-török hatalom hanyatlása. ("Fegyverünk" a régi!)
V. Szent Piusz pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte Győzelmes Nagyasszony ünnepét.
XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péterváradi győzelmét szintén a rózsafüzér imádkozása segítette.
XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját.
Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.
A Rózsafüzér Királynője nevet azonban csak 1960-ban kapta meg XXIII. János pápa rendelkezéseként.