101. Szentáldozás csak azért van, mert kegyelmi állapot van. Minthogy életünk természetfeletti, így tehát vágyódhatunk is a természetfeletti táplálékra.
102. Ha valaki azt kérdezné, hogy: „Miért van szükség a szentáldozásra amikor a kegyelem állapotával Isten már bennünk van?” Ezt válaszolhatjuk: – Mert Isten ki akarja meríteni teljességét annak, hogy nekünk adja magát. A Keresztségben Istenségével, az Eucharisztiában pedig, úgy is mint Istenember!↓
103. Az Oltáriszentség mint az élők szentsége, a megszentelő kegyelmet, azaz Istennek (már) bennünk való jelenlétét kívánja. Merthogy egyedül Isten képes bennünk az Istenembert méltóan fogadni!
104. Bensőséges kapcsolatnak mondjuk azt, ha valakivel félelem és nehézségek nélkül lehet érintkezni, ha nyíltan és fesztelenül beszélgethetek vele, annyiszor ahányszor akarok.
105. Micsoda egyesülést tervezett velünk Jézus! Nem elégedett meg azzal, hogy a keresztség napján minket saját Testének tagjává tett. De immár nemcsak titokzatosan, hanem fizikailag is – annyiszor akar velünk egyesülni – ahányszor csak Őt, az Élő Kenyeret magunkhoz vesszük.↓
106. Gondold meg: az ember természetfelettivé emeltetése által oly naggyá lett, hogy tápláléka nem kevesebb, mint Isten Fiának Teste!
107. Amint valaki önmagát keresi, csökken a szeretete. (Kempis III 6,29)
108. Arra vagyok hivatva, hogy egy napon az istenséggel színről-színre egyesüljek. Addig, próbaéveimet töltöm, s a végső találkozásig, Isten állomásokat tart velem. Az Istennel egyesülök a kegyelmi állapotban, az Istenemberrel egyesülök a szentáldozásban, és majdan színről-színre Istennel egyesülök az égben.
109. Így szól az Úr: „Aki eszi az én Testemet és issza az én Véremet, énbennem marad és én őbenne”. (Jn 6,57) Ő, mint Istenember átmenetileg jön, hogy mint Isten jobban tudjon örökösen maradni bennünk. Az Oltáriszentség azért rendeltetett, hogy megszentelje, fenntartsa, kifejlessze és megörvendeztesse a természetfölötti életet, a lelkünkben élő Háromság életét.
110. Hogy Istennel bensőségben lehessünk, ahhoz az szükséges, hogy Ő nálunk legyen – nem távoli jelenléttel, hanem egészen közel.↓
111. Meg kell értenünk, hogy az az egyesülés, melyet az Isteni Üdvözítő a szőlőtő és szőlővesszők egybetartozásával magyaráz, nem képletes beszéd! A keresztséggel valóságosan Jézus Krisztus életének részeseivé válunk. Nem szimbolikusan, hanem valósággal vesszük az Isteni Lelket, aki az Élet Forrása. Emberi személyiségünk kivetkőzése nélkül az Isteni Test Tagjai* leszünk, s ezáltal isteni erőket és isteni rendeltetést kapunk. (P. Ramiére) * Az Egyházé