A 4/2011számú "Szeressétek egymást"
Katolikus Magazin, netes felületén lévő cikk nyomán!
(Képek az inetrenetről!)
Ez a történet Hermann Cohen (1820–1871), zsidó származású, híres zongoraművész megtéréséről szól. Cohen a párizsi felső tízezerhez tartozott a romantika korában; csodált, elismert és híres virtuóz volt, aki kezdetben néhány évet dorbézolással és a szeszélyei kielégítésével töltött. Liszt Ferenccel barátkozott, George Sanddal találkozgatott. 1847. augusztus 28-án megkeresztelkedett és felvette az Ágoston Mária Henrik nevet.
A Kármel kapui
„Szent Teréz lesz az anyám, skapuláré lesz a ruhám, a rózsafüzér az imádságom, a világom pedig egy három méter széles cella lesz…” – írja Hermann Cohen. Az így értelmezett hivatás megvalósítása bizony nem volt könnyű, mert a nem olyan régen megtért zenésznek külön beleegyezést kellett kapnia a rendbe lépéséhez. Az akadályok ellenére azonban már 1848-ban az alábbi sorokat írhatta az édesanyjának és a testvéreinek: „Noviciátusom töltöm a Kármelhegyi Boldogasszony rendjében, mely a szigorúságáról, a bűnbánó vezekléséről és az Isten iránti szeretetéről vált ismertté.” 1849. december 6-án beöltözése alkalmával felvette a „Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Ágoston Mária” nevet. 1851. április 19-én pappá szentelték.
Rendkívül aktív apostoli tevékenységbe kezdett. Szorgalmasan igyekezett megtéríteni a hozzá közel állókat. Néhány év múlva boldogsággal töltötte el, hogy saját testvére is felvette a Keresztség Szentségét. Hamarosan a katolikus egyházba lépett unokaöccse Georg is, márpedig ezzel a tettével a fiú magára vonta édesapja haragját. Őt is magához vonzotta az Eucharisztiában jelen lévő Jézus Krisztus, Akit az úrnapi körmenetben pillantott meg. Mellesleg, a fiatal Georgnak később további embert sikerült megtérítenie.
A szerzetessé lett Hermann életében beállt jelentős változás nagy visszhangra talált Párizsban. Megtérése példaként szolgált a tétovázó emberek számára, ugyanakkor a hírnév teherré vált számára. Ágoston Mária atya ezért szívesen vállalt olyan feladatokat, melyekhez el kellett utaznia. Hitszónokként tevékenykedett, kolostorokat alapított Franciaországban, foglalkozott a korábban létrehozott Legszentebb Oltáriszentség Társasággal. Kivételes figyelmet szentelt a laikusok küldetésének: „A mi évszázadunkban a laikusok nagyobb hatással vannak az emberek szívére, mint a papok. Sok-sok olyan megtérésről tudok, amelyet a laikusoknak sikerült elérniük.” A régi ismerősei közül néhányan szívesen hallgatták a karmelita szerzetes igehirdetését (többek között Liszt), de sajnos sokak kinevették.
Ágoston atya IX. Piusz pápa áldásával kísérve küldetése részeként nemsokára Angliába utazott. (folyt.)
