Az üzenetek Mária-tisztelete 2
Igen sokszor találkozunk Mária szenvedésével, fájdalmával a Fiához hűtlen nemzedékek miatt, melyet Erzsébet asszonnyal is éreztet. Ez a jelenség misztikusoknál nem ritka. Kérdésként felmerülhet, hogy a megdicsőült állapot mennyei boldogságával hogyan férhet össze Mária aggódása, fájdalma és kesergése a kárhozatba induló lelkek miatt. Erre maga az Egyház ad választ: az Istenszülő az Egyház anyja. Édesanyai szeretetének lényegi része a gyermekeiért való aggódás. Nemcsak a vért vagy emberi könnyet ontó szobrok, képek rendkívüli, csodás jelenségei támasztják ezt alá, hanem leginkább a teológia forrásai közé tartozó liturgia (szept. 15: a Fájdalmas Szűzanya ünnepe, vagy egyes votív Mária-misék, illetve egyes népénekek), valamint a sensus fidelium által vezetett népi vallásosság irodalmi és figuratív megnyilvánulásai, melyeket az Egyház hitelesnek ismert el. Mária leginkább Fiának keresztje alatt szenvedett, de most is kifejezi a zarándok Egyház tagjai, által édesanyai aggodalmát, s szándékát (kerüljék el minél többen a kárhozatot), akiket ezáltal élő jelekké tesz. Ilyen látható „jellé” válik Erzsébet asszony is, együtt szenvedése folytán.
Lábjegyzet: Erzsébet asszonyt az a határozott szándék vezeti Jézussal és a Szűzanyával való együttműködésében, hogy minél többen kerüljék el a kárhozatot: vö. I/87.88.89.103.112.114; II/18.100.107; III/130.144.164.
(Teológia Szakvélemény /6.4.11. Mária és a compassio/ LN 421-422)