Bevezetés 4
Grignon Lajos evangelizálása nyomán, (aki lelkigyakorlataira mindig komoly aszkézissel készült), missziós területén, Bretagneban oly példaértékűvé vált a nép vallásgyakorlata, hogy mikor Louis Pasteurtől a XIX. század híres tudósától megkérdezték: „Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen nagy tudású embernek oly mély hite legyen, mint egy bretagne-i parasztnak?” A tudós így válaszolt: „Ha még tanultabb lennék, akkor nagyobb lenne a hitem, még egy bretagne-i parasztasszonyénál is!”
Frederick William Faber teológiai professzor, 1862-ben így jellemezte: ”Kevés olyan embert találunk a XVIII. században, aki úgy magán viselné a Gondviselés Férfiának jegyeit, mint ez a ’második Illés’, a Szentlélek és Mária misszionáriusa… Műveinek összessége valóban hihetetlen és megmagyarázhatatlan…bár eddig is figyelemreméltó befolyást gyakoroltak az Egyházra, az elkövetkező években még nagyobb hatást hivatottak kifejteni. Szentbeszédei, írásai, értekezései jövendölések voltak, előre látták az Egyház végső dolgait… A Szentlélek örvendeztessen meg minket… az Egyház dicső kora eljövetelének meggyorsításával, amely Mária kora lesz!”
Grignon Szent Lajoson kívül, egyetlen hittudós sem volt jobban felkészülve arra, hogy megírja a Boldogságos Szűz igazi tiszteletét, és előre meghirdesse ennek a tiszteletnek kifejlődését, felfedje és meghatározza Máriának Társi szerepét a megváltásban és minden keresztény életében!
A fentiek ismeretében és különösen korunk újraevangelizációs szükségállapotában, felmerül a kérdés: miért hallunk, olvashatunk oly keveset Montforti Grignon Szent Lajos műveiről? Kora életrajzírója ugyanis négy (!) vaskos kötetet töltött meg a szem- és fültanuk jegyzőkönyveivel! Történelmietlen a kérdés (de üdvtörténetileg nem az!) mi lett volna, ha NEM akadályozzák, hanem segítik!? Nem törnek az életére, hanem támogatják misszióit hazája egész területén? Nos bizonyára elmaradhatott volna az 1789-es véres forradalom, mely százezrek halálát okozta, főpapok, papok, szerzetesek és egyszerű emberek tízezreit küldve a nyilvános vérpadra, az erkölcsi rombolásról (melyet máig sem hevert ki sem Franciaország, sem a világ), nem is beszélve! Belegondolva, bizony az egész emberiség is mi mindent kerülhetett volna el, ha a liberalizmus ráksejtjeit a „felvilágosodottak tébolyult csapata" nem fröccsenti szét az egész világra!? És ezt a genocid-forradalmat nevezi a világ "Nagynak"!
(folyt. köv.)
