A Hajnal Szép Sugara

 Dr. Erdő Péter Esztergom Budapesti Bíboros-prímás beszéde 2009. június 6-án Kispesten, a Jézus Szíve Plébánián, a Szeretetláng Mozgalom X. Országos Találkozóján (Első rész)
 
  Krisztusban Kedves Testvérek!

     1. „Nagy örömmel örvendezem az Úrban, lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, és az igazság köntösét terítette rám” (Iz 61,10). Ezt a titokzatos jelentésű mondatot olvastuk az imént Izajás próféta könyvéből. A próféta Jeruzsálem népéhez beszél. Felhívja őket, hogy készítsenek utat, mert eljön hozzájuk az Úr, a Szabadító.
     Ez a várakozás, ez a jövendölés Krisztusban teljesedik be. Az ő eljövetele azonban Szűz Mária személyéhez kapcsolódik. Ahogyan a megváltás kegyelme közeledik az emberiség életéhez – „amint a föld megtermi növényeit”, hogy a prófétával szóljuk –, megjelenik a bűnbeesés óta az első olyan ember, akit Isten „az üdvösség ruhájába öltöztetett”: az áteredő bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, akit az angyal „kegyelemmel teljesnek” (Lk 1,28) nevez. Amikor tehát ma ünnepélyesen kihirdettük a „Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” elismerését Főegyházmegyénkben, azt kértük bizalommal, hogy Mária-tiszteletünk megerősödjék és hozzájáruljon az üdvösség művének bontakozásához népünk történelmében.
     2. De hol is van a Mária-tisztelet helye katolikus hitünkben és vallásos életünkben? – Montforti Grignion Szent Lajos a Tökéletes Mária-tiszteletről szólva a következőt mondja: „Minthogy tökéletességünk abban áll, hogy isteni Megváltónkhoz, Jézus Krisztushoz hasonlókká legyünk, vele egyesüljünk, és magunkat neki
szenteljük, minden ájtatosság között az a legtökéletesebb, mely Jézus Krisztushoz leginkább hasonlóvá tesz, vele legbensőbben egyesít, és a legkizárólagosabban neki szentel minket” .
     A keresztény embert Krisztushoz leginkább az teszi hasonlóvá, ha a kegyelem állapotában van. Ezt az állapotot pedig legbiztosabban a jó szentgyónás állítja helyre bennünk. A legbensőségesebb egyesülés Krisztussal itt, a földön az Eucharisztiában valósul meg. A szentáldozásban teljes emberségünk szerint
kapcsolatba kerülünk a megfeszített és feltámadt Krisztussal. De az ezekre épülő, bensőséges vallási életben méltán helyezzük kitüntetett magasságba a Boldogságos Szűz Mária tiszteletét. „Szűz Mária minden teremtmény között leghasonlóbb Isten Fiához, Jézus Krisztushoz. Ebből következik, hogy minden áhítat között Szűz Máriának, az ő Szentséges Anyjának a tisztelete az, amely Urunkhoz és Üdvözítőnkhöz a leginkább hasonlóvá teszi, és leginkább neki szenteli a lelket. Továbbá, minél inkább Szűz Máriának szenteli magát a lélek, annál inkább szenteli magát Jézus Krisztusnak” . Ezért mondja Grignon Szent Lajos, hogy a Jézus Krisztusnak való tökéletes önfelajánlás útja „önmagunk tökéletes és teljes felajánlása és átadása Szűz Máriának” . Ez keresztségi fogadalmunk tökéletes megújítása is.
     Totus tuus – ez volt a jelszava II. János Pál pápának, aki világoskék címerébe a címertan hagyományos szabályaira fittyet hányva beleírta Szűz Mária nevének kezdőbetűjét. De Boldog János Pál pápa nemcsak a jelszót mondta ki, hanem rátette erre a felajánlásra az egész életét, egészségben és betegségben, ereje teljében és idős korában, a napnak minden órájában, tudatának és érzelmeinek teljes energiájával állt rendelkezésére a Boldogságos Szűzanyának és rajta keresztül az egyetlen Úrnak, Jézus Krisztusnak, aki mindannyiunk gazdája és mestere. Az ő példájából tanuljuk meg, hogy a teljesen átadott életet Isten csodálatos áldása kíséri. Mert a kegyelem a bűn, a gonoszság vagy az evilági hatalmak fenyegetései és látszólagos sikerei között is megtermi gyümölcsét, képes átalakítani a szívünket, képes formálni az egyes népek és az egész emberiség történelmét. (folyt. köv!)