A Naplóban említett papokról három vonatkozásban beszélhetünk. Egyfelől 1962-ben az Úr által néven nevezett fővárosiakról, akiknek Erzsébet a. lelkivezetését kellett volna felvállalniuk! Másfelől tizenkét olyan papról (bárhol), akik 12 héten át a csütörtök és pénteki napon kenyér és vízen való böjtöt vállalnak a Szűzanya Szeretetlángjáéért! Harmadsorban: „Mikor már a tizenkét papi lélek összejött, tizenkét tiszteletemre szentelt templomban egyszerre kezdődjön meg (az ájtatosság). (A hívek) adják át a gyertyalángot egymásnak, melyet az ájtatosság idején kaptak, vigyék haza, és a családi ájtatosságot is így kezdjék meg.” (I/40-41) Az első vonatkozásban nem jött össze a „tizenkettő”! A második esetben számszerűen összejött ugyan, de az adott korban, nem volt lehetőségük azon égi kérés teljesítésére, melyet csak a harmadik feltétel szerinti tizenkettő valósított meg! Erdő Péter bíboros védnöksége mellett, az ország 8 legnépesebb kegyhelyén és 4 Szűzanyának szentelt fővárosi templomban (vö I/49) megtörtént a „Láng átadás” 2010. február 2-án, évenkénti ismétléssel.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.